Szent Fábián napját 1969-ig Szent Sebestyén vértanú napjával együtt tartották.
Szent Sebestyén napja: Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:  Legendája szerint Diocletianus császárnak (284-305) – aki a legutolsó nagy keresztényüldözéseket elrendelte – a kegyence volt.

Szent Fábián (lat. Fabianus) pápa  vértanúságának napja január 20. Születését 200-ra, megölését a 250-es évekre teszik.  A katakombák körüli szolgálataira korán felfigyeltek, a vértanúk közül nem egyet ? temettetett el. Pápasága idején, a római egyház megszervezésekor külön figyelmet szentelt a katakombáknak, a vértanúk sírjait rendbe hozattatta.

Császári test?rparancsnok volt, akit keresztény hitvallása eredményeképpen  nyíllal végeztek ki.A keresztény ikonográfiában számos szent attribútuma, egyben  halálának el?idéz?je a nyíl. Közülük a reneszánsz kedvelt fest?i témája, Szent Sebestyén  személye  a legismertebb. Legendája szerint Diocletianus és Maximianus társcsászárok test?rtisztje volt, és hitéért vértanúságot szenvedett.  Barbár módon egy karóhoz kötözték és belel?ttek egy rakás nyilat.

Sebestyén egyik leghíresebb ókeresztény vértanú volt. A  középkor végén alig  épült templom,  ahonnét Sebestyén képe vagy  szobra hiányoznék. A Sebestyén-kultusz a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze. Járványok idején hozzá fohászkodtak.

 Fábián napja:
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Fábián és Sebestyén napján
A nedv ébred a fák alján.
Halad, halad napról-napra,
Díszét a fa t?le kapja.
Ha sok a köd januárban,
Tavasszal fürdünk a sárban.
S ha szúnyogok is táncolnak,
Abrak után nézz már holnap!

Ezen a napon kezd az életnedv a fában ismét megindulni, most kezd?dik tehát a tavaszi megújulás.

Zsírban fánkot sütnek, s megeszik, hogy a szél le ne tépje a háztet?t.

Január 6-a, Vízkereszt napja, más néven háromkirályok vagy epifánia, ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, sokan ilyenkor szedik le a karácsonyfát és a díszeket. A keleti egyház e napon Krisztus megszületését ünnepli, a nyugati egyház pedig a napkeleti bölcsekr?l, Jézus megkeresztelésér?l és els? csodatételér?l emlékezik meg. Azt viszont nagyon kevesen tudják, mennyire összetett e nap: honnan is ered, milyen hagyományok, szokások övezik, és hogy régebbi ünnep, mint a karácsony.

Az epifánia a görög epiphaneia szóból ered, amelynek jelentése “megjelenés” (a “megjelenni, felt?nni” igéb?l). Eredetileg Jézus születésének ünnepe volt, nyomai a 3. századtól fellelhet?k – ?sibb, mint a karácsony. Az ünnepnap eredeti elnevezése – Epiphania Domine (az Úr eljövetele) – is erre a tartalomra utal. Már az ókori görögök vallási kultuszaiban is az istenek megjelenését jelentette, ahol a nagyobb istenek megjelenését, “epiphaniáját” évenként megünnepelték. Epiphaneia ünnepét a 4. században tartották meg els?ként a korai keresztény egyházak, a görög egyház pedig egészen az 5. századig ekkor ülte meg Jézus születését.

E mellé vették még Jézusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedését, valamint els? csodatételét is, amikor a kánai menyegz?n a vizet borrá változtatta. Utóbbiakat Máté evangéliumában olvashatjuk. Ily módon vált Jézus háromféle evangéliumi “megjelenése”, megnyilvánulása az ünnep tanításává. A Római Birodalom területén, december 24-25-én tartott szaturnália és Mithrász-ünnepségek miatt azonban a karácsony átkerült a december 25-i id?pontra, és ezután a január 6-i ünnep új jelentést kapott. A katolikus egyházakban els?sorban a háromkirályok imádásának ünnepévé vált.
Vízkereszt ilyen értelm? átalakítása nem valósult meg egységesen. Jeruzsálemben még kés?bb is Jézus születését ünnepelték e napon, az ortodox egyházakban pedig ma is nagyobb ünnep vízkereszt karácsonynál, és az ünnep tárgya ma is Krisztus megkeresztelkedése. Ezért a keleti egyházakban ezen a napon nagy vízszentelést tartanak.

A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséb?l, megkereszteléséb?l ered. A víz és a tömjén megszenteléséb?l alakult ki a házszentelés hagyománya is. Ez a két szertartás köt?dik az ünnephez nálunk.

Bod Péter így írt róla:
“Vízkereszt napja Boldogaszszony havának hatodik napjára esik, amely napot a rómaiak szenteltek Augustus császár tisztességére. A keresztények pedig a magok vallásokra alkalmaztatták, és nagy szorgalmatossággal szokták volt megszentelni. Micsoda nevei voltanak ennek az innepnek? Mondották ezt epifániának, megjelenés innepének, mert ezen a napon jelent meg az új csillag a bölcseknek. Melyre nézve nevezték a régiek festum luminarium, világosság innepének is. Mert a bölcsek megjelentek Jeruzsálemben, mert a Krisztus is ezen a napon megkeresztelkedvén, hivataljához fogott, és kijelentette ki légyen: arra nézve is mondatott teofániának, Isten megjelenésének. Mert a lakodalmazó házban a vizet borrá változtatta, és a maga hatalmát kimutatta, ezért nevezték ezt a napot bethfániának, háznál való megjelenésnek… Vízkeresztnek nevezték a magyarok. Miért?… Krisztus vízzel való megkeresztelkedésének emlékezetére…”

Az egyház már az el?z? nap délutánján megáldotta a vizet, amelyet kádakban, dézsákban a templomfolyosókra, udvarokra helyeztek el, hogy a hívek tetszésük szerint vehessenek bel?le, és otthonukat ezzel felszenteljék. Az 1499. évi boroszlói szertartáskönyv szerint a szentelt víz használ a dögvész, a méreg ellen, s?t a béka és a mérges férgek ellen is, és ha igazi pap szenteli, egész évben nem romlik meg. A vízszenteléssel együtt történt a kréta szentelése is, amivel a pap a házak bejáratára felírta a három szent király kezd?bet?jét (G+M+B), oltalomként.

A házak megszentelése általában igen látványosan zajlott le. El?ször a 16. századból van rá adatunk. A plébános ezen a napon kezdte meg hívei látogatását, beszentelte a házat, számba vette a házbelieket. A papok, kántorok fáradságukért általában hálapénzt, ajándékot, de Göcsejben például sonkát, szalonnát, tojást, gabonafélét, babot kaptak. Amikor a pap elment, a gazda vagy a gazdasszony a helyére ült, majd kiseperték a pitvart, hogy a lány még abban az esztend?ben férjhez menjen, a legény pedig megházasodjék.
A pap kíséretében angyaloknak és “háromkirályoknak” öltözött fiatalok jártak házról házra, és egy Jézus születését ábrázoló kép el?tt többnyire verssel, énekkel köszöntötték az “Új királyt”. Így alakult ki a háromkirályjárás szokása. A kolozsvári jezsuiták a 18. század eleji feljegyzésében maradt meg ennek egyik legrégibb szövege.

De kik is voltak a háromkirályok? Nevüket az evangélium nem nevezi meg, s?t azt sem jegyzi fel, hogy pontosan hányan és honnan jöttek, csak azt mondja el, hogy mágusok, napkeleti bölcsek voltak. Az ?si néphagyomány már úgy tartotta, hogy számuk három. Beda Venerabilis, a 8. századi jeles író és tudós említette el?ször a nevüket: Caspar, Melchior, Balthasar, azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A szír forrásokban az egyiket Gudophorhemnek nevezik, és néhány kutató e nevet azonosította Goudophare pártus királlyal, akit kés?bb Szent Tamás apostol keresztelt meg. Így alakult ki a háromkirályok elnevezés.
A háromkirályjárásról, avagy a napkeleti bölcseket megszemélyesít? alakoskodók köszönt? felvonulásáról, illetve játékáról, már a 16. század óta szólnak történeti adatok. A 17-18. századi szövegekben a pásztorjáték, a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek. A betlehemesek jellegzetes viselete a díszes papírsüveg, kellékük többnyire a csillag. Egyetlen állandó szövegmotívumuk: a csillagének:

“Háromkirályok napját,
Országunknak egy istápját,
Dicsérjük énekkel,
Vigadozó versekkel,
Szép jel és szép csillag
Szép napunk támad.”

Gáspár, Menyhért, Boldizsár párbeszédein vagy jövetelüket el?adó versein kívül a karácsonyi énekekb?l átszármaztak a “Csordapásztorok …”, a “Mennyb?l az angyal …”, és a “Kicsoda az, ki oly nagyon kiált felettünk”.

Szent Miklós napja!

Szent Miklós a keleti egyház, máig a legtiszteltebb szentje. Krisztus után született 245-ben, Patara városában egy gazdag család gyerekeként. Már kisgyerek korában árva maradt, szüleit egy járvány vitte el. Szüleit?l örökölt vagyonával, nagybátyjához – aki érsek volt – Patara város kolostorába költözött. Már kisgyerek korában megszerette az ottani életet és végül a papi hivatást választotta. Életét mindvégig az emberiségnek és a gyerekeknek szánta.

270-ben Jeruzsálemben a tengerészek véd?szentjévé választották. Zarándokútjáról hazatérve betért Anatólia f?városába, Myra városába, ahol a helyiek püspökké avatták.
Püspöki évei alatt mindvégig a gyerekek és a szegények megsegítésére szentelte életét. Vagyonát a gyerekek és szegények megsegítésére költötte, miközben tanított és a szeretetet hirdette. Egy éhínség idején a teljes egyház vagyonát szétosztotta a szegények között, halála után egy darabig ki is tiltották az Egyházból.

A kolostor közelében, ahol lakott, élt egy szegény parasztember, akinek volt három lánya. Egy séta közben akaratlanul meghallotta a három lány vitáját. A lányok azon vitatkoztak, hogy másnap melyikük áldozza fel magát rabszolgának, ahhoz, hogy megszabaduljanak a szegénységb?l és egyik?jük férjhez mehessen.

Miklós püspök meghallva ezt a tanakodást visszasietett a kolostorba és egy marék arannyal visszatérve bedobta azt az ablakon, majd elsietett. A lányok azt hitték csoda történt, egy évvel kés?bb a csoda ismét megtörtént. A másik lánynak is adott egy marék aranyat. A lányok lépteket hallottak az ablak alatt, ezért kisiettek, ekkor látták meg, hogy egy piros köpenyes ember rohan el az ablak el?l. Harmadik évben az ablak zárva marad, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök felmászott a tet?re és a nyitott kéményen át bedobta az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kandalló szer? t?zhelyre. A keszken?be rakott arany épp belehullott a harisnyába.

Ezután terjedt el a hír, hogy a Mikulás minden évben megajándékozza a szegényeket. Egy id? után kitudódott, hogy ki is valójában a Mikulás, ugyanis az aranyak között amit a legkisebb lány kapott volt egy olyan darab, amit a helyi aranykeresked? adott régebb Miklós püspöknek. De ez alkalommal az is kiderült, hogy Miklós püspök minden évben december 5-én, névnapjának el?estéjén rendszeresen megajándékozza a gyerekeket.

A keresztényüldözések idején elfogták, de kivégezni nem merték. A legenda szerint halálakor a lelkét angyalok vitték a végs? nyughelyére, ahol egy forrás eredt. Innen hirdeti azóta is a Mikulás a szeretetet a gyerekeknek.

Ez a legenda szolgáltathatta alapját azoknak a szép szokásoknak kialakulásához, hogy Szent Miklós napján a szül?k, nagyszül?k, de a további családtagok is, kedes kis ajándékokkal kedveskedjenek a gyermekeknek, valamint egymásnak is.
Szent Mikós ünnepnapjának értelmezése és a gyakorlata az id?k folyamán egyre inkább megváltozott. Így lassan-lassan Mikulás- nappá alakult és egyre inkább a lapföldi Mikulás-hagyománnyal hozták ezt kapcsolatba.

Természetesen, ez önmagában még nem lenne elítélend?, ám ezen a napon illend?, hogy megemlékezzünk Szent Miklós püspökünkr?l is. Az ? életéhez kapcsolódó további érdekes és tanulságos legendák viszont jó példákat, helyes irányt mutatnak mindennapjaink cselekedeteihez is.

Zelk Zoltán: Mikulás

Égi úton fúj szél,hulldogál a hó.

Nem bánja azt, útra kél Mikulás apó.

Vállán meleg köpönyeg, Fújhat már a szél,

Nem fagy meg a jó öreg, míg a földre ér.

Lent a földön dalba fog száz és száz harang,

Jó hogy itt vagy Mikulás, gilingi-galang.

Ablakba tett kiscip?k, várják már jöttödet,

Hoztál cukrot, mogyorót, jóságos Öreg?!

-Hoztam bizony, hoztam én, hisz itt az id?.

Nem marad ma üresen egyetlen cip?.

Hajnalodik. Csillagok szaladnak elé.

Amint ballag Mikulás már hazafelé.

Szent Márton legendája

A legenda szerint a 4. században a mai Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén a mai Franciaország területén lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöz? koldussal, majd aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában.

Innent?l kezdve Istent szolgálta.  Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban.  A libák azonban gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tours püspökévé szentelték.

Márton életét végig csodák és hihetetlen gyógyulások kísérték. Szent István király kés?bb Magyarország véd?szentjévé is választotta, majd az ? tiszteletére épült meg a világörökség egyik kárpát-medencei kincse, a mai Pannonhalmi Bencés F?apátság.

November 11.-én ünnepeljük Szent Márton napját.

Ebb?l az alkalomból érdemes felidézni néhány hagyományt, amely Mártonhoz és november 11-éhez kapcsolódik.

A hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, besózzák és meghintik friss majoranával, kívül-belül. Bef?tik a kemencét, és lehet?leg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie, hogy ez könnyen elvégezhet? legyen), és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják bel?le, milyen lesz a tél. Ha barna volt, es?s, ha fehér akkor havas telet várta

NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA (AUGUSZTUS 15.)

Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Legrégebbi parancsolt ünnep, mert Szent István az országot Sz?z Mária oltalmába ajánlotta. Sz?z Máriát Boldogasszony elnevezése mögött a kutatás kereszténység el?tti istenanyát sejt. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. Palóc vidékeken a gyerekágyas asszony ágyát, a leped?kkel eltakart fekhelyét “Boldogasszony ágyának” nevezik. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették. A Muravidéken dologtiltó nap, nem volt szabad sütni, mert a t?z kitörne a kemencéb?l. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és sz?l?termés el?hírnöke. Az ún. két Boldogasszony közét (aug.15- szept. 8.) szerencsés id?szaknak tekintették, különösen az asszonyi munkát illet?en. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az id?szakban tojt tojásokat összegy?jtötték, mert úgy vélték, hogy sokáig elállnak. Ekkor kellett szell?ztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

Szent László-év 2017 – Bácska, egyetlen Szent László templomának búcsúi programjai:

Szent László zarándoklat

A Keresztény Értelmiségi Kör zarándoklatot szervez Szent László évében

az egyetlen bácskai Szent Lászlónak szentelt templomba Gombosra

Az egy napos zarándoklat id?pontja: 2017. június 27., kedd

Pünkösdvasárnap után két héttel tartjuk az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepét, népiesebb nevén az Úrnapját. Különlegessége a körmenet, amikor a hívek virágsátrakat emelnek, ahol oltárokat helyeznek el, és ezeknél a pappal együtt közösen imádkoznak.

A körmeneten, Magyarországon és a Felvidéken is, más országoktól eltér?en, négy stáció van: négy oltárt állítanak. Az egyes stációknál felolvasnak az Evangéliumból és a pap az égtájak felé áldást oszt.

A katolikus közösségek tagjai már Úrnapja reggelén megkezdik az el?készületeket. A férfiak faágakat metszenek, amikb?l négy lombsátrat, a Csallóközben „színt”, készítenek a templom közelében. Ezt az asszonyok virágokkal díszítik fel, és szentképet, kis leterített oltárt, sz?nyeget helyeznek belé. A kisgyermekek, f?leg a kislányok, kosarakba gy?jtik a rózsaszirmokat, melyeket a pap és kísérete el?tt szórnak egyik stációtól a másikig, a körmenet során. Az Oltáriszentséget a talpas szentségtartóban, más néven úrmutatóban hordozzák körül, s abban teszik ki ünnepélyes szentségimádásra is.

Úrnapja tulajdonképpen az élet gy?zelmének ünnepe is, hiszen ilyenkor már teljes pompájában virít a természet, minden üde zöld és csupa virág.

„Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne”

„Én vagyok a mennyb?l alászállott él? kenyér. Aki e kenyérb?l eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?” Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az él? Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyb?l alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él” – olvasható Úrnapjáról a Bibliában.

Pünkösd

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétf?n tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek , ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára: