Augusztus 20. Szent István

Augusztus 20-i nemzeti ünnep

Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe.

Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén és az országhatáron túli magyarlakta területeken is sok helyen megtartják.

Augusztus 15 – Nagyboldogasszony

Nagyboldogasszony Szűz Mária mennybemenetele

Augusztus 15-én ünnepeljük a legfontosabb Mária-ünnepet

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálának és mennybevételének ünnepét, Nagyboldogasszony napját üli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.

Augusztus 15-ét Szent István avatta ünneppé Magyarországon. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, ami megalapozta a Regnum Marianum eszmét, amely szerint Magyarország Mária országa.

PÜNKÖSD 2019

pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.

Piros pünkösd napján imádkoztam érted,
Piros pünkösd napján vártam visszatérted.
Tele volt a határ nyíló vadvirággal,
Vártalak a keresztútnál pünkösdi rózsával.

Mindhiába vártam, ősz is lett azóta,
Elhervadt már régen a pünkösdi rózsa.
/:Kacagó kis párom többé sosem hívlak,
Hisz a késő, fagyos télben jégvirágok nyílnak.:/

Ugye kicsi párom, mégis visszajöttél,
Nem a tavasz hozott, hanem a hideg tél.
/:Itt maradsz már nálam, s tavasz elmúltával,
Teleszórom az utadat, pünkösdirózsával.:/

Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek

 „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.”

„Sándor napján megszakad a tél, József napján eltünik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog aki él.”

József napja, március 19.

A három jeles nap közül kiemelkedik József napja, március 19. szokásokban, hiedelmekben való bősége miatt. Az ünnep névadója a bibliai ács, Mária jegyese, a gyermek Jézus gondviselője, József. A középkorban e nap az iparosok ünnepe volt. A hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot.” 

Nemcsak időjárás- és termésjóslás fűződik ehhez a naphoz. A népi fantázia szerint ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést jelent. József napja a méhek kasból való kieresztésének meghatározott ideje. Azt tartják ma is, hogy ezen a napon érkeznek meg a téli időszakot melegebb éghajlaton töltő fecskék, ezért a gyermekek száján forgó mondóka: „Fecskét látok, szeplőt hányok.”


Benedek napja, március 21.

Március 21-e szintén az egyik katolikus szent névünnepe is egyben. Ezen a napon emlékeznek meg az olaszországi Nursiában (ma Norcia) született Benedekről, a világhírű bencés rend alapító szerzeteséről. A legendák tanúsága szerint Benedek már 14 éves korában egy Subjaco melletti barlangba vonult, ahol életét Istennek szentelve egyedül élt. Tápláléka egy darab kenyér volt naponta, amit egy remete eresztett le neki kötélen. Hamarosan számos követője akadt a szent életű remetének, aki 528-ban megalapította a Monte-Cassino nevű hegyen kolostorát, ahol rendtársaival a saját maga alakította regula szerint élt. Csodatévő szent, akinek életében visszatérő mozzanat a „cseréptörés”. Egy ízben imával forrasztotta össze egy asszony eltört cserépedényét. Más alkalommal irigy szerzetestársai mérget kevertek poharába, és amikor keresztet vetett rá, kettéhasadt.
A  népi időjárás megfigyelés szerint Benedek napján legkésőbb biztosan beköszönt a tavasz.

Ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem, akkor hosszú, lucskos ősz lesz. A zsák meleg a vágyakozást jelenti, hiszen József napján éppen nem szűnik meg a szél, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”. A népi megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában tapasztalható folyamatos, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek. Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, az sem jó, mert az gyenge termést jelez előre.

Hamvazószerda 2019 március 6.

„Porból lettél és porrá leszel” – miről szól hamvazószerda ünnepe?

hamvazószerda (latinul: feria quarta cinerum, régi népi elnevezései hamvas szerda[1], szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda) a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap.[1] Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap.

A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. A nyugati egyházban (mivel vasárnap, az Úr napján nincsen böjt) a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve; így – mivel az ebbe az időszakba eső hat vasárnap nem része a böjtnek – kezdőnapja, a hamvazószerda a húsvét előtti 46. napra esik. Ezzel szemben a bizánci rítus szerint szombaton sem böjtölnek, ezért a nagyböjt a hamvazószerda előtti második vasárnapon (húshagyóvasárnap) kezdődik.[1]

Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).

Az ó kereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.

Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (melyet az előző évi virágvasárnapi körmeneten használt barka elhamvasztásával állítanak elő) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”[2] Ezt a napot ritkábban protestáns közösségekben is megünneplik.

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.

Február 24 Mátyás napja

Február 24 Mátyás meg a jég

Mivel február 24-e  szökőnap ( nem február 29-e), szökőévben Mátyás-ugrással kell számolni, azaz Mátyás  napja 25-ére esik! Mivel február 24- e a szökőnap.

Idén azonban 24-e Mátyás napja.

Ki volt Mátyás?

Mátyás azt jelenti, hogy Isten ajándéka. Érdekes, hogy Dorottya neve a görögöknél jelenti ugyanezt. Egyes magyar falvakban úgy tartják, ekkor osztja ki a madarak sípjait.
Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után került az apostolok közé Júdás helyére. Kellet még egy méltó személy, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám meglegyen.  Mátyás is vértanúságot szenvedett: megkövezték, majd bárddal lefejezték. Ezért ábrázolták bárddal a képeken, mint itt is:

Az ácsok és mészárosok védőszentjüknek választották a bárdos ( nem bárdolatlan!) szentet, de naptári helye miatt a halászok is védőszentjükként tisztelik: ekkor kezdenek ugyanis  ívni a csukák,.  Az ezen a napon fogott csukát a nép “Mátyás csukájá”-nak nevezi. Az ilyen hal egész évre bő fogást ígér.

Íme egy ígéretes csuka:

Miért lett Mátyás jégtörő?

Az emberek képzelete kapcsolatot teremtett Mátyás apostol meg a bárdja és a közeledő tavasz között. Így lett Szent Mátyás apostol Jégtörő Mátyás, mondván, hogy „az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát”, azért van nála a bárd, mert azzal töri zúzza a jeget.    Így lett a bibliai szentből a magyar néphagyományban Jégtörő Mátyás.

Mátyás napja jeles nap:

A néphagyomány szerint, ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Mátyás az, aki ha talál, megtöri a jeget, ha meg nem talál, akkor csinál. Sok helyen úgy tartják, hogy Mátyás kiosztja a madarak sípjait és szűre ujjából kiereszti a tavaszt.

Mátyás vicces történetekben is szerepel:

Egyik szerint egyszer az Úr Mohácsra küldte Mátyást-jeget törni, az emberek azonban pálinkával leitatták a derék apostolt. Ezután a szent dolgavégezetlenül tért vissza a mennybe. Aztán Isten Gergelyt küldte el, akit borral itattak le, na, ő sem csinált tavaszt. Innen a szólás: “Mátyás, Gergely két rossz ember”, mely arra utal, hogy ezeken a napokon tavasz ide vagy oda, nagy hidegek lehetnek.
Végül Józsefet küldte el az Úr, aki baltájával meg is törte a Duna jegét.

Mi köze Hunyadi Mátyásnak a Jégtörőhöz?

Nem az, hogy Hunyadi megtörte hívei alatt a Duna jégét, az nem lett volna túl bölcs dolog. A kisgyermekek gyakran azt a nevet kapták, amelyik szentnek napján születtek. Hunyadi Mátyás 23-án született,  s ezért kapta a Mátyás nevet.

Időjárási regulák és népi megfigyelések fűződnek a naphoz:

„Mátyás ront, ha talál (jeget), ha nem talál, csinál (akkor faggyal köszönt be). Az a tréfás  mondás  is járja, hogy a késik a jó idő, akkor Mátyás a jégtörő csákányát éleztetni adta.

Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkor csinál, ha meg talál, akkor ront.
Bár az időjárás hirtelen tavaszra fordulását vártak ettől a naptól,érdekes, hogy a hideg idő jó esetén jó termést reméltek: ha esett a hó, akkor búzát, árpát, zabot sárgarépát, petrezselymet, borsót vetettek a jó termés reményében, s hogy így nem eszi meg a féreg a magvakat.

Mátyás-napi időjárásból nemcsak az éves termésre, hanem a tojásszaporulatra is jósoltak: a szeles idő esetén kevés tojásra számítottak az évben. A Mátyás-napi libatojást megjelölték, de többnyire  ki sem költötték, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt  jószág  szerencsétlenséget hozna, jobb esetben nyomorék verekedős, marakodós lenne. Hogy ennek mi lehet az eredete?

A pásztorok is igen várták Mátyást, aki elhajtja a havat, kicsalogatja a füvet a hó alól.   Mátyás után mehetett ki a legelőre a juhász. 

Január 22 A magyar kultúra napja

A magyar kultúra napja: Himnuszunk születésnapját ünnepeljük

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát

Kölcsey Ferenc (1790–1838)

 

Kölcsey két lapra írta a Himnuszt. A sérülés, amely mindkét fólión látszik, nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás. Nem Kölcsey tintája okozhatta, az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére.

A nap megrendezésének ötlete Fasang Árpád zongoraművészhez köthető, aki 1985-ben vetette ezt fel. Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot és azóta rendre évente ünneplik meg ezt a napot.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

A magyar szórvány napja

 

Az Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította.

Az Országgyűlés felhívta az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.

A magyar szórvány napján a főszereplők a szórványban élők, kultúrájuk, mindennapjaik bemutatása. Szórványon az olyan helyben – tehát nem migráció következtében – kisebbséggé vált, összefüggő területi kapcsolattal nem rendelkező kisebbséget értjük, amely idegen nyelvi környezetben él a Kárpát-medencében és Moldvában, és az asszimiláció következtében fokozatosan veszít tömbszerűségéből. A szórvány függ az adott település lélekszámától, iskolarendszerének és egyéb intézményrendszerének meglététől, fejlettségi szintjétől is.

A szórványban élők létszáma nehezen meghatározható: a Kárpát-medencében 200 ezer és 1 millió között ingadozik. A szórványosodási folyamat egyre gyorsul, a határon túli magyarsághoz tartozók közül egyre többen élnek így.

Az anyaország világos szórványstratégiájára van szükség, mert a szórványban élőknek az elsődleges problémát a nyelv, a kultúra megtartásának eszközei, a közintézményekben az anyanyelv használata jelenti. A magyarság megmaradásának biztosítása ott a legnehezebb, ezért akár területenként külön programokat kell alkotni, hogy megállítsák a szinte már megállíthatatlant. Ennek érdekében már 2011-ben megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szórvány-diaszpóra munkacsoportja. Az anyaország jelentős összegekkel támogatja a szórványban élő magyarság védőbástyáinak számító magyar szervezeteket és intézményeket.

A magyar szórvány ünnepe 2013 óta már az egész Kárpát-medencére kiterjed.

Mindenszentek ünnepe

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a a halottak napja a keresztény világban.

Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a “temetők nagy keresztjénél” ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.

Idősek világnapja–október 1.

Idősek világnapja – figyeljünk a szépkorúakra!

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Ez a megemlékezés is indok arra, hogy figyeljünk az idősek problémáira, segítsük őket a mindennapokban, technikailag is rohamosan fejlődő világunkban fogyasztóvédelmi ismeretekkel segítsük őket.

„Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal,
hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.”
Sütő András

Az idősek világnapja programsorozat megalapításával az ENSZ célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a méltóságteljes időskorra. Földünkön jelenleg körülbelül 600 millió idős él, és a következő két évtizedben várhatóan megduplázódik a számuk.

Többségük, több mint 60 százalékuk nő, tehát sajnos nagyon sokan kénytelenek pár nélkül élni a mindennapjaikat. Sokan közülük ráadásul teljesen egyedül élnek, hiszen napjainkban egyre kevésbé jellemzőek a többgenerációs családok, ahol a nagyszülők, a gyerekek és az unokák is együtt élnek.

  

A mindennapi tennivalók mellett sajnos hajlamosak vagyunk arra, hogy elfeledkezzünk róla, törődéssel tartozunk az idősek felé, pedig a figyelem kijárna minden nap, és nem is csak családi szinten. Az idős embereket tisztelnünk kell! Ez magában foglalja elfogadásukat, támogatásukat, szeretetüket és annak érzését, hogy értékeljük őket.

Igyekezzünk odafigyelni idős társainkra, törekedjünk megóvni őket.