Köszöntünk!

GOMBOS
                  
***********
ISTEN HOZOTT KEDVES VENDÉG!
Így szól Gomboson a köszöntés az érkező vendégnek. Most én is így köszönök itt a GOMBOS Portálon,
amelyet szülőfalumnak, Gombosnak ismertetésére ajánlottam fel, azoknak, akiknek csak kis
közük is van Gomboshoz,  akik pedig most ismerkednek falunkkal, kellemes sétát kívánok Gomboson. S. Feri
Kedves látogatóink bármely rovatunkhoz küldhetnek írást! Előre is köszönjük! Írásaikat, várjuk ide kattintva:
 
Gombos vagy személyesen Sörfőző Ferinél.
**************************************************

 

******************************

A Facebookon

Comments Box SVG iconsUsed for the like, share, comment, and reaction icons

4 hónapok ago

Gombos-Portál

Timeline PhotosMinden kedves Látogatónak! ... See MoreSee Less

6 hónapok ago

Gombos-Portál

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe van ma, (hagyományok, szokások)

Ezen az ünnepen a katolikus hívők arra emlékeznek, amikor Szűz Mária, negyven nappal születése után, bemutatta Jézust a jeruzsálemi templomban. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Jézus jelképévé vált. A hagyományos paraszti kultúrában a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; a fiatal anya gyertyát vitt kezében, amikor először ment templomba; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett; és szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe is. A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában vagy szalaggal átkötve a falon tartották. -

Bújj, bújj medve... Vajon kijön 2-án?

Február másodikához, gyertyaszentelő napjához több szokás is tartozik.

A legismertebb néphagyomány így szól: e napon a medve előjön a barlangjából, de ha meglátja az árnyékát a napsütés miatt, akkor visszacammog még aludni, mert hosszú lesz még a tél. Ellenben, borús időben nincs árnyék, a medve sem ijed meg önnön árnyékától és künn marad. Merthogy már nyakunkon a tavasz. Na, a néphagyomány szerint ilyen időjós a medve.

Weöres Sándor így ír erről a kérdésről:

A medve töprengése

.Jön a tavasz, megy a tél,
Barna medve üldögél:
- Kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,
Ha bebújok, hortyogok:
Ha kibújok, jó eszem,
Ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málnak, odu-méz?
Ez a kérdés de nehéz!

A hiedelem Erdélyből származik, meg Jókai Mórhoz is köthető, akinek Az új földesúr című regényében először jelent meg az időjós medve alakja:

„Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett.

Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy mármost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! - Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a medvének mindig igaza van."

Nagy Lajos: Képtelen természetrajz című művében így magyarázza a medve, az árnyéka meg a tavasz közötti kapcsolatot:

"A medve utálja a telet, ebben e tanulmány jó ízlésű írójához hasonlít. Az egész telet átalussza barlangjában, s ezáltal a szénkérdést s a spanyolnátha kérdését a lehető legpraktikusabban oldja meg, tehát nem is olyan ostoba állat, mint amilyennek kinéz. Gyertyaszentelőkor előjön a barlangból és szétnéz; ha szép idő van, a néphit szerint visszabújik a barlangjába, mert arról megtudja, hogy még sokáig tart a tél, ha pedig csúnya idő van, akkor künn marad, mert tudja, hogy nemsokára kitavaszodik. Így hiszi ezt a nép. A medve azonban sokkal ravaszabb, mint a nép és az ő hite, ha szép idő van, kinn marad, azért, mert szép idő van, ha pedig csúnya idő van, akkor visszamegy a barlangjába, azért, mert juj, de csúnya idő van odakinn. Ez a lehető legkörmönfontabb gondolkodás, amit a medve még azáltal is komplikál, hogy nem pont gyertyaszentelőkor bújik elő, hanem csak úgy gyertyaszentelő tájban, egy kicsit korábban, vagy egy kicsit későbben, csak azért, hogy a néphit egyáltalában ne tudjon rajta eligazodni."

Nem tudom mit is kívánjak, lássuk a medvét vagy ne lássuk?

Tánczos Erzsébet írása ... See MoreSee Less

2 Évek ago

Gombos-Portál

gombosportal.eu/regisztral/ ... See MoreSee Less

Load more

RSS Bejegyzéseinkbõl:

  • Apák napja 2020 június 21 2020-06-21
    Apák napja Az apák napja egy világi ünnepnap, Magyarországon június harmadik vasárnapján ünneplik. Az apák szerepének fontosságát számos pszichológiai tanulmány is igazolja. Az apák napját a 20. század elején kezdték el megtartani az anyák napja párjaként. Az apaságot és a szülői szerepet ünneplik ilyenkor. Ilyenkor emlékeznek az apákra, nagyapákra és a többi férfi elődre. Az […]
    Feriadmin
  • HÚSVÉT 2020 2020-04-11
    Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. .Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje. A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A […]
    skatalin
  • Virágvasárnap 2020 április 5. 2020-04-05
    Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a nagyhét kezdete. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. Hagyományosan a virágvasárnapi ünnepi szentmise a jeruzsálemi bevonulásra emlékeztető körmenettel kezdődik. A templom előtt összegyűlt hívek pálmaágakkal vagy barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét. Mindezen cselekedet emlékezete annak, […]
    skatalin
  • Március 8.- Nemzetközi nőnap 2020-03-07
      Március 8. a nemzetközi nőnap – vagyis a nők iránti tisztelet és megbecsülés napja. Ilyenkor a férjek, apák, kollégák és férfi barátok virággal kedveskednek a nőknek A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt […]
    skatalin
  • A MAGYAR KULTÚRA NAPJA január 22. 2020-01-22
    A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.      Isten, áldd meg a […]
    skatalin
  • Augusztus 20. Szent István 2019-08-19
    Augusztus 20-i nemzeti ünnep Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén és az országhatáron túli magyarlakta területeken is sok helyen megtartják.
    skatalin
  • Augusztus 15 – Nagyboldogasszony 2019-08-14
    Nagyboldogasszony Szűz Mária mennybemenetele Augusztus 15-én ünnepeljük a legfontosabb Mária-ünnepet A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálának és mennybevételének ünnepét, Nagyboldogasszony napját üli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Az égen nagy […]
    skatalin
  • PÜNKÖSD 2019 2019-06-08
    A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és […]
    skatalin
  • Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek 2019-03-17
     „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” „Sándor napján megszakad a tél, József napján eltünik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog aki él.” József napja, március 19. A három jeles nap közül kiemelkedik József napja, március 19. szokásokban, hiedelmekben való bősége miatt. Az ünnep névadója a bibliai ács, Mária jegyese, […]
    skatalin
  • Hamvazószerda 2019 március 6. 2019-03-06
    „Porból lettél és porrá leszel” – miről szól hamvazószerda ünnepe? A hamvazószerda (latinul: feria quarta cinerum, régi népi elnevezései hamvas szerda[1], szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda) a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap.[1] Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap. A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. A nyugati egyházban (mivel vasárnap, az Úr napján nincsen böjt) a […]
    skatalin

Időjárás