Kategória: Hírek

Vince napja, amikor sok bort kell inni

Január 22. igazán jeles nap, mert a néphagyományok szerint Vince napján sok bort kell inni, hogy b?séges legyen a termés. A gazdák a sz?lészek véd?szentjének napjából jósolták meg, hogy milyen lesz az id?járás a közelg? tavasz során, és az év további részében: szép, napos id? esetén jó, ellenkez? esetben rossz bor- és kukoricatermés várható.

Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma szerint Vince hispániai vértanú volt, akit 304-ben gyötörtek halálra válogatott kínzásokkal. A Legenda Aureában fennmaradt történetb?l kiderül, hogy Szent Valér püspök diákonusa volt, aki az imádságnak és a szemlél?désnek szentelte életét. Mivel ékesebben szólt a püspöknél, Szent Valér rábízta az ige hirdetését. Dacianus helytartó parancsára Valenciába vitték, ahol börtönbe vetették ?ket, mert a „császárok törvényei ellen cselekedtek”. Ám a börtönben hiába kínozták és éheztették ?ket, nem törtek meg, és nem tagadták meg hitüket.

 

A sz?l?sgazdák a Vince-nap id?járásából és a metszett “vincevessz?k” állapotából jósolták a szüret gazdagságát. Ezt egyes vidékeken úgy tették, hogy a vessz?ket üvegbe állították, és várták, hogy kihajtson. Ha sok rügy hajt ki, akkor b?ségesen lesz bor, ha nem, akkor szomjazás várható. Másutt a várható kukoricatermés hosszára az ereszen lógó jégcsapok hosszából következtettek.

Ugyanakkor abban is hittek, ha Vince neve napján olvad, jó lesz a sz?l?termés, de olyan hiedelemmel is találkozhatunk, ha január 22-én esik az es?, sok bor lesz. A hagyományt több versike, rigmus is ?rzi, melyek közül talán ez a legismertebb: „Fényes Vince, tele pince./ Ködös Vince, üres pince./ Ha fénylik Vince, megtelik a pince./ Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.” A legelterjedtebb vélekedés szerint sok bort kell innunk Vince-napkor, ha azt akarjuk, hogy jó sz?l?termés legyen.

GOMBOSNÁL A MAGYAR JÉGTÖRŐK 2017.01.19.

Visszaemlékezve a gyerekkori nagy telekre, fagyokra, emlékszem azokra a nagy robbanásokra a Duna irányából, melyekkel az összeállt jeget indították tovább, nehogy beduguljon a folyó és árvizet idézzen el?. Nem is értettem, mert azt is hallottuk, hogy régen a Duna jegén szánkókkal mentek át a lakodalmasok, amikor a hegyi legény gombosi lányt vett el feleségül.

Valahogy nem fér össze a két rege. Egyszer szánkókkal járták a Dunát, máskor a jeget kellett robbantani, nehogy kárt okozzon.

Már volt olyan eset el?bb is, hogy a magyar jégtör?k járták a folyót jégmentesíteni, szerencsére csak évtizedenként történt.Valószín? azért nincs Szerbiának se egyetlen jégtör? hajója sem, van a magyaroknak… Most, négy magyar jégtör? töri a 2 méter vastag tömböket. Most számol a szerb benfentes, megt a jégtör?k órabére 15.000 dinár körül van, és még hetekig is itt “ropogtassák” a táblákat.

Négyes-Fogat Gomboson

Az idei Négyes-Fogat m?sora Gomboson 2017. január 7-én, 19 órakor kezd?dik a kultúrotthon szinháztermében. A belép?díj 100 dinár.

49. alkalommal érkezik Gombosra is a Négyes-Fogat!  A szervez?k, szerepl?k idén is  tartalmas müsorral várják a néz?ket !

EMLÉK GOMBOSRÓL:

https://get.google.com/albumarchive/110843027550610154324/album/AF1QipPNGBfIENxP3oTVEqS_kjVsm3NZ4vhTDxrciCVt?authKey=CKnK_dPvtIj5dA

 

Vizkereszt

class=”aligncenter” title=”” src=”http://m.blog.hu/na/napibabona/image/kereszteloszentjanos.jpg” alt=”” width=”453″ height=”640″ />

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a katolikus egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia („epiphania Domini”, az „Úr megjelenése”) néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésb?l eredeztethet?.
Alexandriai Szent Kelemen számolt be arról, hogy január 6-án már a gnosztikus Bazilidesz (II. század) követ?i megünnepelték Jézus keresztségét, mert azt vallották, hogy az ember Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak a Nílus vize ünnepeként ismerték, mely szerint e napon merítettek a Nílus vizéb?l és megszentelték azt. A III. század során az egyházatyák tisztázni akarták az ünnep hittani tartalmát.
A IV. század elejét?l kezd?d?en lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt el?bb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312–325 között kezdett terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegz?nek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Kés?bb az ünnep els?dleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés) és Nyugaton a Háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.
Az ünnep görög neve – epifánia, megjelenés – utal arra, hogy Isten megjelenik dics?ségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent, eljött közénk és elhozta nekünk az üdvösséget. Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk:
A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre.
Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség el?tt. Ezzel új tartalmat is adott a víz általi keresztség tisztulásának, hogy a Messiás Szentlélekkel fog megkeresztelni.
Jézus els? csodájával a kánai menyegz?n kinyilvánította isteni erejét: „Kinyilatkoztatta dics?ségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dics?ségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja megmenteni és végül meg akarja váltani. Az ember válasza a hit, az Istenbe vetett bizalom.
Vízkeresztkor kezd?dik meg a házszentelések id?szaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezd?bet?it: 20 + G + M + B + 17. Más értelmezés szerint a három bet? a latin áldásformula kezd?bet?i: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).
Vízkereszt ünnepe megmutatja, hogy Isten minden emberhez eljött. A megváltó Jézus születésével Isten vállalja az emberi életet és kés?bb a szenvedést is, hogy ezzel elhozza minden ember számára az üdvösséget, az örök élet reményét. A parancsolt ünnepen nyissuk meg szívünket a megjelen? Istennek, aki megmutatja magát nekünk. Az új esztend? minden napját kísérje Isten segítsége és áldása!

Szilveszter története

class=”aligncenter” title=”” src=”http://static8.depositphotos.com/1037238/818/v/450/depositphotos_8181034-stock-illustration-new-year-celebration-party.jpg” alt=”” width=”450″ height=”300″ />

A Szilveszter története
Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévt?l, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetõjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt id?, mikor december 24-én ünnepelték, de el?fordult, hogy el?recsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztend?ben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát hagyj ételt a h?t?ben, meg a kamrában. (Ahányan megrohamozták a nagyáruházakat az idén is, ebben remélhet?leg nem lesz hiba!)

Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.

A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken – ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is – szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.

A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, b?vebben adagolt a töltelék a rétesben, annál b?vebben méri a boldogságot az ég az új esztend?ben.

Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint “elszáll a tehén haszna”, ám ha nincs tehetnünk, akkor is “elszáll a hasznunk”. (Ezen a napon nem jó sem kölcsönadni, sem kölcsönvenni semmit.)

Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot f?ztek a lencsef?zelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megn?sült a következ? esztend?ben.

Újév köszöntő

Bort, búzát és békességet!

Bort, búzát és békességet,
És a Magyarföldnek Szenteltséget!
Az újesztend? újat hozzon,
És minden zsivány takarodjon!

S öröm legyen a lelkedben,
Majd Áldjon meg az Öreg Östen;
És bármerre jutsz a világban,
Te gondolj mindig a hazádra!

És térjél vissza, mint a fecskék,
Hogy fészket építs, mint az ?sök tették;
S ne menj többé mert ez a hazád,
És itt boldogulj, hol nyugszik apád!

HUSVÉT

FELTÁMADÁS

 

Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él;

És aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt? (Ján 11,25-26)

Húsvétkor minden újjászületett keresztény ezt ünnepli. Vagyis azt, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus,

aki maga a Feltámadás és az Élet, VALÓBAN feltámadott! És ígérete szerint azok, aki hisznek ?benne, szintén élnek örökkön örökké.

El?tte persze – hacsak az Úr el?bb vissza nem jön, és el nem ragadtatunk a felh?kön át elébe -, a földbe vetett maghoz hasonlóan, el(meg) kell halni.

Számunkra azonban, akik már újjászülettünk víz és Szent Szellem által, a halál fogalma nem létezik. Hiszen „csupán” annyi történik, hogy Jézushoz hasonlóan átmegyünk e világból az Atyához. (Ján 13,1) Átköltözünk, ahogy az Ige mondja.

Ehhez el?bb letesszük a földi sátorházunkat, vagyis a testünket, amely ha „elbomol, épületünk van Istent?l, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben.” (2Kor 5:1)

S mivel bízunk Istenben és az ? ígéreteiben, ezért „szeretnénk inkább kiköltözni e testb?l, és elköltözni az Úrhoz. Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk. (2Kor 5:8-9)

Nemcsak hogy nem félünk a haláltól, mert számunkra már legy?zetett, hanem eredményesen küzdhetünk ellene – nem kell, hogy id? el?tt elmenjünk, és másokat is megmenthetünk ett?l. S?t, kérjük, és meg is köszönjük, a 91.Zsoltár verseivel:

Isten hosszú élettel elégít meg, és megmutatja az ? szabadítását! Ha Krisztusban vagy, már nem test szerint élsz, hanem szellem szerint. Nem az érzékek, érzelmek, saját akaratod, gondolataid vezetnek, hanem ISTEN IGÉJE.

Éppen ezért már ezt a földi élet pályát is gy?ztesen futhatod. Ha éppen beteg vagy – tudod, hogy meggyógyultál Krisztus sebeiben, mert ez MEG VAN ÍRVA. Ha valami készül megkötözni, vagy már csapdába is estél

– tudod, hogy VAN SZABADÍTÓ, aki a madarász t?réb?l megszabadít. És akit a Fiú megszabadít, az valósággal szabad! Ha pénzügyi nehézségekkel küzdesz, tudod, hogy Jézus szegénnyé lett, hogy te az ? szegénysége által meggazdagodj. És egyáltalán – minden szellemi áldással meg vagy áldva a mennyb?l.

És ezek alapján élsz, gondolkozol és cselekszel – mert MEG VAN ÍRVA! S ha végül elérkezett az Istent?l kapott hosszú élete végéhez, a hív? embernek nem kell megbetegednie ahhoz, hogy elköltözzön! Nincs rászorulva kórházra, szenvedésre, megalázó, kiszolgáltatott helyzetekre.

Bevégezve a szolgálatot, a feladatot, amit Isten az emberre bízott, megtörténhet ez olyan spontán módon, ahogy sok Isten embere is tette: egyszer?en elalszik. Összefoglalva tehát: Jézus Krisztus legy?zte, megsemmisítette a halált – a szellemi,

a VÉGLEGES halált, amely miatt nyugtalan és retteg minden ember egész életében. De akik újjászülettek Krisztusban, már nem halnak meg! Ehhez már semmit sem lehet hozzátenni, ez elvégzett dolog. S mi van a fizikai halállal?

Ez már nem ad okot a félelemre, mert tudjuk hová megyünk. Miért is félnénk? Hiszen a fizikai halál, a test letevése “csupán” annyit jelent, mint amikor sátort bontasz. S tudod, hogy valahol máshol újra felvered.

Számunkra tehát, akik már feltámadtunk a Krisztussal (szellemünkben), a halál nem kárhozat, nem megsemmisülés, nem a nihil, és nem is felolvadás valamiféle „közösben”. Hanem elköltözés a mennyei hajlékba. Tovább élni odaát a feltámadott Krisztussal, a mi Urunkkal – örökké.

Érdemes hát megharcolni a hit szép harcát, és végig futni a pályát – egészen a célig. (Arról a hitr?l is olvashatsz, amely bevisz a célba, Megalkuvás nélküli hit címmel.) Ha még a halál fogságában vagy, mert még nem találkoztál az Élet Fejedelmével – aki egyedül képes neked örökéletet adni, ha befogadod ?t a szívedbe – itt van rá lehet?séged azáltal, hogy elmondasz egy imát, amit a lap közepet áján találsz.

Igék: Parancsold meg azért, hogy ?rizzék a sírt harmadnapig, nehogy az ? tanítványai odamenvén éjjel, ellopják ?t és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az els?nél. (Máté 27:64) Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, ahol feküdt vala az Úr. (Máté 28:6)

És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ? tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé el?ttetek megy Galileába; ott meglátjátok ?t, ímé megmondottam néktek. (Máté 28:7)

Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt, (Luk 24:6) Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonnyal, és megjelent Simonnak! (Luk 24:34) Nem az egész népnek, hanem az Istent?l eleve választott bizonyságoknak, nékünk, kik együtt ettünk és együtt ittunk ? vele, minekutána feltámadott halottaiból. (Apcs 10:41)

Tudván, hogy Krisztus, aki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik, (Róm 6:9) Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök l?n azoknak, kik elaludtak. (1Kor 15:20)

Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is el?hozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ? vele együtt. (1Thess 4:14)

Reménységem lévén az Istenben, hogy amit ezek maguk is várnak, lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak. (Apcs 24:15) Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. (1Kor 15:21)

Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; (1Kor 15:42)

Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ? nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket él? reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, (1Pét 1:3)

 

Március 15.

MÁRCIUS 15.

 

 

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

Történelmi el?zmények Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt el?zmény nélküli.

Abban az id?ben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát.

Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgy?lés, ennek nyelve el?ször a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József – akit a magyarok “kalapos királynak hívtak”, mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket. 1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre er?sebbé vált az uralkodó iránti gy?lölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, az akkori király, I. Ferenc hadisegély nyújtására kötelezte a magyarokat, embert és pénzt követelt. 1805-ben a háború elérte hazánk területét, a franciák átlépték a határt. Napóleon 1809 májusában felszólította a magyar nemességet, hogy szakadjanak el a Habsburg Háztól és támogassák Franciaországot. Ezt a nemesek nem tették meg, mivel féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat. 1815-ben Waterloo-nál Napóleon vereséget szenvedett, ezzel véget ért a háború, ezzel a magyar termékek iránti kereslet is csökkent, a pénz is értékét vesztette. 1825-ben összeült az Országgy?lés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel cím? m?ve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg. 1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgy?lési Tudósítások cím? lapot, amelyb?l értesülhetett az ország népe a tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre er?söd? reformmozgalmat az uralkodó -ekkor már V. Ferdinánd – és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok magyar vezet?t börtönbe záratott. A reformmozgalom er?södését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a Parlamentnek felel?s magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény el?tti egyenl?ség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. AZ Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált. Franciaországban 1848 februárjában, Bécsben 1848 március 13.-án kitört a forradalom. Mi történt 1848 március 15.-én? A bécsi forradalom híre ösztönz? hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Pet?fi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Pet?fi lelkesít? költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggy?lést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Pet?fi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül gy?zött a forradalom. Az összegy?lt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.

https://picasaweb.google.com/110843027550610154324/2016Marcius15KamanVilmosFotoi?authuser=0&feat=directlink

Március 8.

A N?K NEMZETKÖZI NAPJA

A nemzetközi n?nap a n?k iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja

 

1917 óta minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi n?napot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.

Február 14 Bálintnap

BÁLINT-NAP – VALENTIN-NAP

FEBRUÁR 14.

Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek,

a lelkibetegek és az epilepsziával él?k véd?szentje.

 

Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával él?k véd?szentje. Világszerte, de f?leg az angolszász országokban Bálint napján (február 14-én) tartják a Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol nyelv? elnevezés közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és népszer?vé az 1990-es évekt?l kezd?d?en. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

 

Az ókorból ered? ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, ami pontosan egy nappal az ókori Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe el?tti nap. A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nev? barlang állt, ahol a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta.

A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok véd?szentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentr?l elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint miel?tt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtön?re vak leányának visszaadta a látását. Miel?tt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerez? eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi v?legénynek a megérkezése az égi esküv?re. A római-katolikus naptárnak (Calendarium Romanum Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az el?írt egyházi liturgiából elt?nt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születés? szent testvérpár, Konstantin-Cirill († Róma, 869. február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.[1]