Gombos Portál Informál
Az idei Négyes-Fogat m?sora Gomboson 2017. január 7-én, 19 órakor kezd?dik a kultúrotthon szinháztermében. A belép?díj 100 dinár.
49. alkalommal érkezik Gombosra is a Négyes-Fogat! A szervez?k, szerepl?k idén is tartalmas müsorral várják a néz?ket !
EMLÉK GOMBOSRÓL:
class=”aligncenter” title=”” src=”http://m.blog.hu/na/napibabona/image/kereszteloszentjanos.jpg” alt=”” width=”453″ height=”640″ />
Vízkeresztet január 6-án ünnepli a katolikus egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia („epiphania Domini”, az „Úr megjelenése”) néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésb?l eredeztethet?.
Alexandriai Szent Kelemen számolt be arról, hogy január 6-án már a gnosztikus Bazilidesz (II. század) követ?i megünnepelték Jézus keresztségét, mert azt vallották, hogy az ember Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak a Nílus vize ünnepeként ismerték, mely szerint e napon merítettek a Nílus vizéb?l és megszentelték azt. A III. század során az egyházatyák tisztázni akarták az ünnep hittani tartalmát.
A IV. század elejét?l kezd?d?en lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt el?bb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312–325 között kezdett terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegz?nek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Kés?bb az ünnep els?dleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés) és Nyugaton a Háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.
Az ünnep görög neve – epifánia, megjelenés – utal arra, hogy Isten megjelenik dics?ségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent, eljött közénk és elhozta nekünk az üdvösséget. Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk:
A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre.
Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség el?tt. Ezzel új tartalmat is adott a víz általi keresztség tisztulásának, hogy a Messiás Szentlélekkel fog megkeresztelni.
Jézus els? csodájával a kánai menyegz?n kinyilvánította isteni erejét: „Kinyilatkoztatta dics?ségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dics?ségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja megmenteni és végül meg akarja váltani. Az ember válasza a hit, az Istenbe vetett bizalom.
Vízkeresztkor kezd?dik meg a házszentelések id?szaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezd?bet?it: 20 + G + M + B + 17. Más értelmezés szerint a három bet? a latin áldásformula kezd?bet?i: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).
Vízkereszt ünnepe megmutatja, hogy Isten minden emberhez eljött. A megváltó Jézus születésével Isten vállalja az emberi életet és kés?bb a szenvedést is, hogy ezzel elhozza minden ember számára az üdvösséget, az örök élet reményét. A parancsolt ünnepen nyissuk meg szívünket a megjelen? Istennek, aki megmutatja magát nekünk. Az új esztend? minden napját kísérje Isten segítsége és áldása!
class=”aligncenter” title=”” src=”http://static8.depositphotos.com/1037238/818/v/450/depositphotos_8181034-stock-illustration-new-year-celebration-party.jpg” alt=”” width=”450″ height=”300″ />
A Szilveszter története
Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévt?l, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetõjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt id?, mikor december 24-én ünnepelték, de el?fordult, hogy el?recsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.
A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztend?ben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát hagyj ételt a h?t?ben, meg a kamrában. (Ahányan megrohamozták a nagyáruházakat az idén is, ebben remélhet?leg nem lesz hiba!)
Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken – ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is – szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, b?vebben adagolt a töltelék a rétesben, annál b?vebben méri a boldogságot az ég az új esztend?ben.
Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint “elszáll a tehén haszna”, ám ha nincs tehetnünk, akkor is “elszáll a hasznunk”. (Ezen a napon nem jó sem kölcsönadni, sem kölcsönvenni semmit.)
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot f?ztek a lencsef?zelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megn?sült a következ? esztend?ben.
Bort, búzát és békességet,
És a Magyarföldnek Szenteltséget!
Az újesztend? újat hozzon,
És minden zsivány takarodjon!
S öröm legyen a lelkedben,
Majd Áldjon meg az Öreg Östen;
És bármerre jutsz a világban,
Te gondolj mindig a hazádra!
És térjél vissza, mint a fecskék,
Hogy fészket építs, mint az ?sök tették;
S ne menj többé mert ez a hazád,
És itt boldogulj, hol nyugszik apád!
FELTÁMADÁS
|
MÁRCIUS 15.
Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Történelmi el?zmények Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt el?zmény nélküli.
Abban az id?ben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát.
Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgy?lés, ennek nyelve el?ször a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József – akit a magyarok “kalapos királynak hívtak”, mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket. 1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre er?sebbé vált az uralkodó iránti gy?lölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, az akkori király, I. Ferenc hadisegély nyújtására kötelezte a magyarokat, embert és pénzt követelt. 1805-ben a háború elérte hazánk területét, a franciák átlépték a határt. Napóleon 1809 májusában felszólította a magyar nemességet, hogy szakadjanak el a Habsburg Háztól és támogassák Franciaországot. Ezt a nemesek nem tették meg, mivel féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat. 1815-ben Waterloo-nál Napóleon vereséget szenvedett, ezzel véget ért a háború, ezzel a magyar termékek iránti kereslet is csökkent, a pénz is értékét vesztette. 1825-ben összeült az Országgy?lés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel cím? m?ve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg. 1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgy?lési Tudósítások cím? lapot, amelyb?l értesülhetett az ország népe a tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre er?söd? reformmozgalmat az uralkodó -ekkor már V. Ferdinánd – és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok magyar vezet?t börtönbe záratott. A reformmozgalom er?södését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a Parlamentnek felel?s magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény el?tti egyenl?ség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. AZ Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált. Franciaországban 1848 februárjában, Bécsben 1848 március 13.-án kitört a forradalom. Mi történt 1848 március 15.-én? A bécsi forradalom híre ösztönz? hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Pet?fi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Pet?fi lelkesít? költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggy?lést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Pet?fi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül gy?zött a forradalom. Az összegy?lt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.
A N?K NEMZETKÖZI NAPJA
A nemzetközi n?nap a n?k iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja
1917 óta minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi n?napot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
BÁLINT-NAP – VALENTIN-NAP
FEBRUÁR 14.
Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek,
a lelkibetegek és az epilepsziával él?k véd?szentje.
Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával él?k véd?szentje. Világszerte, de f?leg az angolszász országokban Bálint napján (február 14-én) tartják a Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol nyelv? elnevezés közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és népszer?vé az 1990-es évekt?l kezd?d?en. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.
Az ókorból ered? ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, ami pontosan egy nappal az ókori Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe el?tti nap. A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nev? barlang állt, ahol a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta.
A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok véd?szentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentr?l elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint miel?tt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtön?re vak leányának visszaadta a látását. Miel?tt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerez? eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi v?legénynek a megérkezése az égi esküv?re. A római-katolikus naptárnak (Calendarium Romanum Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az el?írt egyházi liturgiából elt?nt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születés? szent testvérpár, Konstantin-Cirill († Róma, 869. február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.[1]
2016. január 31. [22:27]
Megjelentek a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési program pályázatai
Prosperitati Alapítvány vajdasági magyar regionális és közösségfejlesztési alapítványként egy önkéntes, nem kormányzati és non-profit alapítvány, amely meghatározatlan id?re alakult közhasznú célok jótékony elvégzésére.
Megjelentek a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési program pályázatai
A Prosperitati Alapítvány közzétette a pályázatait a fiatal vajdasági vállalkozók, mikró- és kisvállalkozások, fiatal mez?gazdasági termel?k számára, valamint falusi házak vásárlására.
Most a következ? kategóriákban lehet pályázni: falusi házak vásárlása, eszközbeszerzés,szabványok bevezetése és m?ködtetése,turisztikai fejlesztések,fóliasátras növénytermesztéshez szükséges felszerelés beszerzése,tenyészállatok és méhek vásárlása jégvédelmi hálók beszerzése, mez?gazdasági gépek és kapcsolható eszközök beszerzése,mez?gazdasági kultúrák öntözése és az öntöz?rendszerekbe való beruházás,többéves ültetvények telepítése.
A pályázatok beadásának határideje els? menetben március 31.
Prosperitati Alapítvány vajdasági magyar regionális és közösségfejlesztési alapítványként egy önkéntes, nem kormányzati és non-profit alapítvány, amely meghatározatlan id?re alakult közhasznú célok jótékony elvégzésére.
A Prosperitati Alapítvány egyik f? célja a Vajdasági magyar közösségek gazdasági- és térségfejlesztési stratégiájának az életre hívása:
“A vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiája a szerbiai, a vajdasági, valamint a helyi területfejlesztési tervek irányvonalaira épül, figyelembe véve az Európai Unió, a Kárpát-medence és Délkelet-Európa idevonatkozó területi és ágazati stratégiáit is.
Alapötletül a Kárpát-medencei lépték? növekedési stratégia (Wekerle-terv) szolgált, amely céljai elérése érdekében a szomszéd országokkal való partneri viszony kiépítésére, annak a kölcsönös el?nyök alapján történ? elmélyítésére, valamint a közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programok definiálására törekszik. Tekintettel arra, hogy a megfogalmazott fejlesztési elképzelések megvalósítása során jelent?s magyarországi fejlesztési forrásokra lehet majd számítani, a terv a határon átível? regionális fejlesztési célok megvalósításához is hozzájárulhat. A vajdasági magyarság helyzete úgy a tartomány, mint Szerbia gazdaságfejlesztésében igen sajátos, egyrészt azért, mert gazdasági gyarapodása nem választható el a tartomány, illetve Szerbia többségi nemzetének a gyarapodásától, másrészt azért, mert fontos összeköt? szerepet játszhat a két ország kölcsönös el?nyét szolgáló gazdasági kapcsolatok fejlesztésében.
A vajdasági magyarság szül?földjén való megmaradásához munkahelyteremt?, versenyképes vállalkozások növelésére van szükség, ezért a vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiája a vajdasági magyar vállalkozások fejlesztésére és növekedésének el?segítésére irányul. A stratégia els?sorban olyan kis- és középvállalkozások megteremtését szorgalmazza, illetve a már meglev?k olyan irányú fejlesztését, ami képessé teszi ?ket a nemzetköziesedésre, a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra. Az infrastruktúrafejlesztés keretében kiemelt szerepet kap a szállítmányozás és logisztika, a térség aktuális üzleti informálása és a kapcsolatépít? szolgáltatások fejlesztése, a határ menti településeken esetében pedig a periférikus helyzetet felszámoló infrastruktúra kiépítése.
A terv kiemelt célja a tudásalapú gazdasági ágazatokat (eletro- és elektronikai, járm?- és gépipari) képvisel? cégek és azok er?s hálózatának megteremtése, ily módon is el?segítve a külföldi m?köd? t?kének a térségbe való beáramlását, ezen felül pedig a környezetszennyezést csökkent?, a szén-dioxid-kibocsátást visszafogó energiatermelés és energiatakarékos fogyasztás el?segítését. Szintén kiemelt fontosságú a térség hatalmas megújuló és alternatív energiapotenciáljainak (napsütéses órák, vízenergia, biomassza) a hasznosítása is. Er?forrásainkra támaszkodó, kiváló fejlesztési/kapcsolódási szempont továbbá a mez?gazdasági és élelmiszer-ipari ágazatok további piacvesztését megállító egészséges élelmiszer-termelés és a hozzá kapcsolódó ágazatok import-ellentételez? szerepének növelése, valamint a turizmus és egészségipar térség-specifikus fejlesztése.”
Ünnepi hangulatban zárult Doroszlón a Négyesfogat
Ünnepi hangulatban zárult szombat este Doroszlón Nyugat-Bácska négy falujának közös rendezvénye, a Négyesfogat. Néptáncokat, szavalatokat, humoros színpadi jeleneteket láthatott a közönség. A helyi m?vel?dési egyesület nagyterme megtelt érdekl?d?kkel.
Szombat este a doroszlói Móricz Zsigmond M?vel?dési Egyesületben ért célba az idei Négyesfogat, amely a nyugat-bácskai régió hagyományait er?sen ?rz? négy település: Szilágyi, Gombos, Bácskertes és Doroszló közös rendezvénye. A színpadot három órán át fiatalok el?adása töltötte be.
Hugyik Lídia: „Átadjuk az érzéseket, gondolatokat. A mi szerepünk, amit el?adunk az azt szimbolizálja, hogy nem vagyunk egyenl?k.”
A Négyesfogatot fél évszázaddal ezel?tt a falvak id?sebb tanárai azért hozták létre, hogy a fiatalokkal megszerettessék a színpadot, a szereplést. Sikerült is, hiszen az idén 150-en léptek fel. Balogh Pál, elnök, Pet?fi Sándor Magyar M?vel?dési Egyesület, Bácskertes: „Folytatják azt a hagyományt, amit mi csinálunk, most már negyedik évtizede.”
A Négyesfogatot minden évben nagy szeretettel és izgalommal készítik a résztvev?k és a várják a néz?k. Klemm Valéria, igazgató, Pet?fi Sándor Általános Iskola, Doroszló: „Édes kis esemény, amit alig várunk, hogy megtörténjen, a szerepl?k is, maga a falu is és a gyerekek az iskolában meg végképp, nem csak a szereplés miatt, hanem magának a rendezvénynek a varázsa, hogy itt lehetnek néz?ként is, mert egyszer majd ?k is szerepelnek.”
A Négyesfogatnak külön témája nincs, minden szakcsoport szabadon választja a hozzá legalkalmasabb szerepet. A házigazdák, a doroszlóiak f? célja a hagyományok továbbéltetése. Király Szilárd, elnök, Móricz Zsigmond M?vel?dési Egyesület, Doroszló: „Minél több helyen meg tudjuk ismertetni a népkultúránkat, a hagyományainkat, ami van, és minél szélesebb körben el tudjunk jutni, hogy bemutassuk a néptáncainkat, viseletünket.”
A Négyesfogat vándorzászlaja a szilágyi József Attila M?vel?dési Egyesület birtokába került, jöv?re ez az intézmény lesz a házigazdája a rendezvénynek.
Pannon RTV
