Kategória: Hírek

Szent Márton-nap 2017

Szent Márton legendája

A legenda szerint a 4. században a mai Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén a mai Franciaország területén lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöz? koldussal, majd aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában.

Innent?l kezdve Istent szolgálta.  Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban.  A libák azonban gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tours püspökévé szentelték.

Márton életét végig csodák és hihetetlen gyógyulások kísérték. Szent István király kés?bb Magyarország véd?szentjévé is választotta, majd az ? tiszteletére épült meg a világörökség egyik kárpát-medencei kincse, a mai Pannonhalmi Bencés F?apátság.

November 11.-én ünnepeljük Szent Márton napját.

Ebb?l az alkalomból érdemes felidézni néhány hagyományt, amely Mártonhoz és november 11-éhez kapcsolódik.

A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megel?z? utolsó nap, amikor a jóíz? és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok.
Márton napja a hagyomány szerint a gazdasági munkák lezárásának ideje is, egyben a téli pihenés id?szaka. Ekkor vágták le abban az évben el?ször a hízott libákat és az újbort is ekkor kóstolták meg.
A hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, besózzák és meghintik friss majoranával, kívül-belül. Bef?tik a kemencét, és lehet?leg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie, hogy ez könnyen elvégezhet? legyen), és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják bel?le, milyen lesz a tél. Ha barna volt, es?s, ha fehér akkor havas telet várta
Egyéb id?járással kapcsolatos „jóslások” is köt?dnek ehhez a naphoz: ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi id? a márciusi id?t mutatja. Egyes területeken úgy hiszik a Márton-napi jeges es? korai tavaszt jelent.           A néphit szerint a Márton-napi es? nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.
Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

Szent Mihály napi hagyományok 2017 szeptember 29

Szent Mihály napi hagyományok, megfigyelések avagy holnaptól már a f? sem n?

?szi évnegyedel? nap Mihály napja, s egész  Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizet?, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.

Id?járásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor  kellemes meleg  ?sz várható.  A pásztorok az állatok viselkedéséb?l jósoltak az id?járásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, er?s telet vártak, ellenkez? esetben enyhét. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér.

    Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.

Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetk?ztet. Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.

  •  A cselédfogadás (ez felfogadást jelent) egyik id?pontja.
  • E napra n?i munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
  • Általában e nappal kezd?dött a kukoricatörés, és egyéb ?szi munkák. “Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!” – sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelg? nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyárid?t?l.
  • Ilyenkor kezd?dött a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak ?szi évadját is Borsz?r? Szent Mihály nyitotta. Ett?l kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott. Ekkor kezd?dik a lakodalmak ?szi id?szaka.
  • A legény éppen Szent Mihály napján vitte el a  jövend?belijének a jegykend?t, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni. Ekkor még lehet?ség volt arra, hogy a szabadban f?zzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek,  hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.
  • Mihály napja az ?szi id?szak ’hivatalos’ kezd?- s a természetbeni szolgáltatások teljesítésének határnapja, egyben keresztény jócselekedetként a szegények megvendégelésének, a „szegényetetésnek” ideje is.

Augusztus 20. nemzeti ünnep – Szent István napja

              Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe

 

hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István királyemlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik, Magyarország f?véd?szentjének tiszteletére tartott f?ünnepe.

1083-ban Szent László király augusztus 20-án, Nagyboldogasszony ünnepe utáni els? vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában (Imre herceggel, és Gellért püspökkel együtt), ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.

A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltér?en értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a kés?bb hozzákapcsolódó Sz?z Mária-tisztelet egyházi jelleg?vé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé min?sítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképez? els? király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek el?térbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgy?lés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-t?l a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltásután, 1991-ben az Országgy?lés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

 

A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezd?dik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen els?sorban a hív?k tisztelegnek Magyarország f?véd?szentje el?tt. Az ünnepnapot az esti t?zijáték zárja.

Az augusztus 20-i ünneplést nem csak az aktuális hatalom tiltotta meg bizonyos történelmi id?szakokban, hanem más ellenz?i is voltak. Más felekezetek, illetve a nem hív?k szerint egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére és a Szent István-nap nem tudott valódi ünnepé válni, mert az egyházi és világi elemek összemosódása miatt az esemény összetartás helyett szétválasztja az embereket.

 

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA (AUGUSZTUS 15.)

Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Legrégebbi parancsolt ünnep, mert Szent István az országot Sz?z Mária oltalmába ajánlotta. Sz?z Máriát Boldogasszony elnevezése mögött a kutatás kereszténység el?tti istenanyát sejt. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. Palóc vidékeken a gyerekágyas asszony ágyát, a leped?kkel eltakart fekhelyét “Boldogasszony ágyának” nevezik. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették. A Muravidéken dologtiltó nap, nem volt szabad sütni, mert a t?z kitörne a kemencéb?l. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és sz?l?termés el?hírnöke. Az ún. két Boldogasszony közét (aug.15- szept. 8.) szerencsés id?szaknak tekintették, különösen az asszonyi munkát illet?en. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az id?szakban tojt tojásokat összegy?jtötték, mert úgy vélték, hogy sokáig elállnak. Ekkor kellett szell?ztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

A gombosi Szent László Búcsúi Napok 2017

Szent László-év 2017 – Bácska, egyetlen Szent László templomának búcsúi programjai:

 

 

Szent László zarándoklat

A Keresztény Értelmiségi Kör zarándoklatot szervez Szent László évében

az egyetlen bácskai Szent Lászlónak szentelt templomba Gombosra

Az egy napos zarándoklat id?pontja: 2017. június 27., kedd

Úrnapja – az Oltáriszentség ünnepe 2017 június 15

Pünkösdvasárnap után két héttel tartjuk az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepét, népiesebb nevén az Úrnapját. Különlegessége a körmenet, amikor a hívek virágsátrakat emelnek, ahol oltárokat helyeznek el, és ezeknél a pappal együtt közösen imádkoznak.

A körmeneten, Magyarországon és a Felvidéken is, más országoktól eltér?en, négy stáció van: négy oltárt állítanak. Az egyes stációknál felolvasnak az Evangéliumból és a pap az égtájak felé áldást oszt.

A katolikus közösségek tagjai már Úrnapja reggelén megkezdik az el?készületeket. A férfiak faágakat metszenek, amikb?l négy lombsátrat, a Csallóközben „színt”, készítenek a templom közelében. Ezt az asszonyok virágokkal díszítik fel, és szentképet, kis leterített oltárt, sz?nyeget helyeznek belé. A kisgyermekek, f?leg a kislányok, kosarakba gy?jtik a rózsaszirmokat, melyeket a pap és kísérete el?tt szórnak egyik stációtól a másikig, a körmenet során. Az Oltáriszentséget a talpas szentségtartóban, más néven úrmutatóban hordozzák körül, s abban teszik ki ünnepélyes szentségimádásra is.

Úrnapja tulajdonképpen az élet gy?zelmének ünnepe is, hiszen ilyenkor már teljes pompájában virít a természet, minden üde zöld és csupa virág.

„Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne”

„Én vagyok a mennyb?l alászállott él? kenyér. Aki e kenyérb?l eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?” Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az él? Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyb?l alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él” – olvasható Úrnapjáról a Bibliában.

Pünkösd 2017 június 4

Pünkösd

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétf?n tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek , ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

„ Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égb?l, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg el?ttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.

Szent László éve

GOMBOS – 2017. március 5.

Gomboson, a falu templomában megnyitották a Szent László-emlékévet.

Szent Lászlóra emlékeztek Gomboson

Gombos, Szent László templomSzent László magyar király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából ünnepi szentmisét celebrált Német László nagybecskereki megyéspüspök Gomboson, a helyi Szent László király plébániatemplomban. Szent Lászlónak történelemformáló tehetsége volt, egész élete mögött egyéniség és állandó változás húzódott meg, azt példázva, hogyan válik egy kiváló és tehetséges ember tetteinek eredménye történelemmé – mondta az emlékév kapcsán Hajnal Jen?, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az eseményen számos közéleti és politikai személy is jelen volt, egyebek mellett Pásztor István, a Tartományi Képvisel?ház elnöke is. A magyarországi Nemzetpolitikáért Felel?s Államtitkárság a múlt év végén jelentette be, hogy Árpádházi Szent László el?tt tisztelegve, emlékévet hirdet 2017-re, azzal a céllal, hogy széles körben megismertesse az uralkodó életét és m?vét. Gomboson ennek kapcsán számos programot szerveznek az idei évben, a településen található ugyanis a szabadkai egyházmegye egyetlen Szent Lászlóról elnevezett temploma. (Nyugat-Bácska Portál)

, ,

Gyertyaszentelő Boldogasszony

február 2.

Gyertyaszentel? Boldogasszony ünnepe Mária tisztulásának napja – görögül hypapanté, vagyis találkozás. Arra emlékezünk, amikor Sz?z Mária, negyven nappal Jézus születését követ?en, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A mózesi törvény szerint el?írt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása.

Negyven nappal Jézus születése után, a mózesi törvény szerint el?írt áldozat fölajánlásakor a jeruzsálemi templomban jelen volt az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása.

A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcs?t?l a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; amikor a fiatal anya el?ször ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe. A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték.

E naphoz id?járás- és termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak. Közismert hiedelem szerint, ha gyertyaszentel?kor jó id? van, a medve a napsütésben meglátja az árnyékát, és megijedvén visszabújik barlangjába, elnyúlik a tél; de ha nem, korai tavaszra számíthatunk. Claude Gaignebet feltevése szerint ez a babona a naptárrendszer félreértéséb?l született – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban: a francia tudós szerint a medvének éjjel kellene megnéznie az árnyékát, kiderítend?, telihold van-e, vagy sem. Az id?jóslásnak, legalábbis naptári vonatkozásban, csak így van értelme. Ha ugyanis gyertyaszentel?kor telihold van, messze esik a húsvét; ha azonban, újhold lévén, az orráig sem lát a mackó, hamarost itt van, a csillagászati tavasz beköszöntekor. ?seink a medvében a legf?bb a vegetációs ciklus, illetve a holdváltozások urát tisztelték; téli álmából való február eleji ébredése, valamint azt, hogy ekkor hozza világra bocsait, a természet föltámadásának, a tavasz eljövetelének jelképévé vált. A medvekultusz európai nyomai a jégkorszak elejéig követhet?k a múltban – tudhatjuk meg a Jelkép-kalendáriumból.

 

2017.január 25. PÁLFORDULÁS

  1. 01. 25.

PÁLFORDULÁS NAPJA

A keresztény egyház Pál apostol megtérése napját ünnepli január 25-én, a magyar gazdák régen inkább azt akarták megtudni, hogy milyen termésre számíthatnak.  


Pál fordulása, amikor is a keresztényeket üldöz? Saulból Paul lett, az Újszövetség történetei között is szerepel a középkori kódexekben. A magyar hagyomány azonban nem erre, hanem egy ?si ünnepre emlékezhet mind a mai napig, amely alkalmas a következ? hetek vagy hónapok id?járását el?re jelezni. Nagyon valószín?, hogy a keresztény egyház ezt, mint a többi ünnepet kereszténnyé tette és az álláspontját megváltoztató Pált ünnepeltette híveivel.

             ?si ünnepünk

            Ha Pál fordul köddel, emberhalál, döggel!            

(tavasszal sokan megbetegednek, meghalnak,

Pálforduló – tél közepe, megyünk ki a télb?l, Saulból Pál lett)

A mai nap id?járásából a magyar gazdák az idei évi termésre és a gazdasági élet kilátásaira következtetnek, a népi tapasztalat szerint ugyanis ez a nap volt a legalkalmasabb a tavaszba forduló tél jelenségeinek megfigyeléseire. Ez a szokás már a középkor évszázadaiban is ismert volt, az els? korai feljegyzések a korai misekönyvekben is megtalálhatók. Általános vélekedés a Kárpát-medencei magyarok számára, hogyha Pál napján szép id? van, akkor jó termésre lehet számítani, ha köd száll le, akkor az a jószág pusztulását hozza és a termés is silány lesz. Ha es? vagy hó esik aznap, akkor nem lesz mit betakarítani. A szelekb?l pedig háború eljövetelére következtettek a régi öregek. Egy szentesi rigmus a következ?képen szól: „hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.” A csanádapácaiak úgy vélték, hogyha ma derült az id?, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztend?b?l már eltelt, vagyis hamarosan beköszönt a tavasz. Volt olyan hely, ahol a széljárásból próbáltak következtetni arra, hogy mennyi hideg nap van még hátra. Ott a molnárok úgy tudták, hogyha a szél Pál napján alulról fúj, akkor még hosszú tél van hátra.