Február 24 Mátyás meg a jég

Mivel február 24-e  szökőnap ( nem február 29-e), szökőévben Mátyás-ugrással kell számolni, azaz Mátyás  napja 25-ére esik! Mivel február 24- e a szökőnap.

Idén azonban 24-e Mátyás napja.

Ki volt Mátyás?

Mátyás azt jelenti, hogy Isten ajándéka. Érdekes, hogy Dorottya neve a görögöknél jelenti ugyanezt. Egyes magyar falvakban úgy tartják, ekkor osztja ki a madarak sípjait.
Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után került az apostolok közé Júdás helyére. Kellet még egy méltó személy, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám meglegyen.  Mátyás is vértanúságot szenvedett: megkövezték, majd bárddal lefejezték. Ezért ábrázolták bárddal a képeken, mint itt is:

Az ácsok és mészárosok védőszentjüknek választották a bárdos ( nem bárdolatlan!) szentet, de naptári helye miatt a halászok is védőszentjükként tisztelik: ekkor kezdenek ugyanis  ívni a csukák,.  Az ezen a napon fogott csukát a nép “Mátyás csukájá”-nak nevezi. Az ilyen hal egész évre bő fogást ígér.

Íme egy ígéretes csuka:

Miért lett Mátyás jégtörő?

Az emberek képzelete kapcsolatot teremtett Mátyás apostol meg a bárdja és a közeledő tavasz között. Így lett Szent Mátyás apostol Jégtörő Mátyás, mondván, hogy „az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát”, azért van nála a bárd, mert azzal töri zúzza a jeget.    Így lett a bibliai szentből a magyar néphagyományban Jégtörő Mátyás.

Mátyás napja jeles nap:

A néphagyomány szerint, ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Mátyás az, aki ha talál, megtöri a jeget, ha meg nem talál, akkor csinál. Sok helyen úgy tartják, hogy Mátyás kiosztja a madarak sípjait és szűre ujjából kiereszti a tavaszt.

Mátyás vicces történetekben is szerepel:

Egyik szerint egyszer az Úr Mohácsra küldte Mátyást-jeget törni, az emberek azonban pálinkával leitatták a derék apostolt. Ezután a szent dolgavégezetlenül tért vissza a mennybe. Aztán Isten Gergelyt küldte el, akit borral itattak le, na, ő sem csinált tavaszt. Innen a szólás: “Mátyás, Gergely két rossz ember”, mely arra utal, hogy ezeken a napokon tavasz ide vagy oda, nagy hidegek lehetnek.
Végül Józsefet küldte el az Úr, aki baltájával meg is törte a Duna jegét.

Mi köze Hunyadi Mátyásnak a Jégtörőhöz?

Nem az, hogy Hunyadi megtörte hívei alatt a Duna jégét, az nem lett volna túl bölcs dolog. A kisgyermekek gyakran azt a nevet kapták, amelyik szentnek napján születtek. Hunyadi Mátyás 23-án született,  s ezért kapta a Mátyás nevet.

Időjárási regulák és népi megfigyelések fűződnek a naphoz:

„Mátyás ront, ha talál (jeget), ha nem talál, csinál (akkor faggyal köszönt be). Az a tréfás  mondás  is járja, hogy a késik a jó idő, akkor Mátyás a jégtörő csákányát éleztetni adta.

Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkor csinál, ha meg talál, akkor ront.
Bár az időjárás hirtelen tavaszra fordulását vártak ettől a naptól,érdekes, hogy a hideg idő jó esetén jó termést reméltek: ha esett a hó, akkor búzát, árpát, zabot sárgarépát, petrezselymet, borsót vetettek a jó termés reményében, s hogy így nem eszi meg a féreg a magvakat.

A Mátyás-napi időjárásból nemcsak az éves termésre, hanem a tojásszaporulatra is jósoltak: a szeles idő esetén kevés tojásra számítottak az évben. A Mátyás-napi libatojást megjelölték, de többnyire  ki sem költötték, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt  jószág  szerencsétlenséget hozna, jobb esetben nyomorék verekedős, marakodós lenne. Hogy ennek mi lehet az eredete?

A pásztorok is igen várták Mátyást, aki elhajtja a havat, kicsalogatja a füvet a hó alól.   Mátyás után mehetett ki a legelőre a juhász.