Prosparitati Alapitvány

2016. január 31. [22:27]

Megjelentek a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési program pályázatai

Megjelentek a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési program pályázatai

 

Prosperitati Alapítvány vajdasági magyar regionális és közösségfejlesztési alapítványként egy önkéntes, nem kormányzati és non-profit alapítvány, amely meghatározatlan id?re alakult közhasznú célok jótékony elvégzésére.

Megjelentek a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési program pályázatai

A Prosperitati Alapítvány közzétette a pályázatait a fiatal vajdasági vállalkozók, mikró- és kisvállalkozások, fiatal mez?gazdasági termel?k számára, valamint falusi házak vásárlására.

Most a következ? kategóriákban lehet pályázni: falusi házak vásárlása, eszközbeszerzés,szabványok bevezetése és m?ködtetése,turisztikai fejlesztések,fóliasátras növénytermesztéshez szükséges felszerelés beszerzése,tenyészállatok és méhek vásárlása jégvédelmi hálók beszerzése, mez?gazdasági gépek és kapcsolható eszközök beszerzése,mez?gazdasági kultúrák öntözése és az öntöz?rendszerekbe való beruházás,többéves ültetvények telepítése.

A pályázatok beadásának határideje els? menetben március 31.

Prosperitati Alapítvány vajdasági magyar regionális és közösségfejlesztési alapítványként egy önkéntes, nem kormányzati és non-profit alapítvány, amely meghatározatlan id?re alakult közhasznú célok jótékony elvégzésére.

A Prosperitati Alapítvány egyik f? célja a Vajdasági magyar közösségek gazdasági- és térségfejlesztési stratégiájának az életre hívása:

“A vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiája a szerbiai, a vajdasági, valamint a helyi területfejlesztési tervek irányvonalaira épül, figyelembe véve az Európai Unió, a Kárpát-medence és Délkelet-Európa idevonatkozó területi és ágazati stratégiáit is.

Alapötletül a Kárpát-medencei lépték? növekedési stratégia (Wekerle-terv) szolgált, amely céljai elérése érdekében a szomszéd országokkal való partneri viszony kiépítésére, annak a kölcsönös el?nyök alapján történ? elmélyítésére, valamint a közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programok definiálására törekszik. Tekintettel arra, hogy a megfogalmazott fejlesztési elképzelések megvalósítása során jelent?s magyarországi fejlesztési forrásokra lehet majd számítani, a terv a határon átível? regionális fejlesztési célok megvalósításához is hozzájárulhat. A vajdasági magyarság helyzete úgy a tartomány, mint Szerbia gazdaságfejlesztésében igen sajátos, egyrészt azért, mert gazdasági gyarapodása nem választható el a tartomány, illetve Szerbia többségi nemzetének a gyarapodásától, másrészt azért, mert fontos összeköt? szerepet játszhat a két ország kölcsönös el?nyét szolgáló gazdasági kapcsolatok fejlesztésében.

A vajdasági magyarság szül?földjén való megmaradásához munkahelyteremt?, versenyképes vállalkozások növelésére van szükség, ezért a vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiája a vajdasági magyar vállalkozások fejlesztésére és növekedésének el?segítésére irányul. A stratégia els?sorban olyan kis- és középvállalkozások megteremtését szorgalmazza, illetve a már meglev?k olyan irányú fejlesztését, ami képessé teszi ?ket a nemzetköziesedésre, a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra. Az infrastruktúrafejlesztés keretében kiemelt szerepet kap a szállítmányozás és logisztika, a térség aktuális üzleti informálása és a kapcsolatépít? szolgáltatások fejlesztése, a határ menti településeken esetében pedig a periférikus helyzetet felszámoló infrastruktúra kiépítése.

A terv kiemelt célja a tudásalapú gazdasági ágazatokat (eletro- és elektronikai, járm?- és gépipari) képvisel? cégek és azok er?s hálózatának megteremtése, ily módon is el?segítve a külföldi m?köd? t?kének a térségbe való beáramlását, ezen felül pedig a környezetszennyezést csökkent?, a szén-dioxid-kibocsátást visszafogó energiatermelés és energiatakarékos fogyasztás el?segítését. Szintén kiemelt fontosságú a térség hatalmas megújuló és alternatív energiapotenciáljainak (napsütéses órák, vízenergia, biomassza) a hasznosítása is. Er?forrásainkra támaszkodó, kiváló fejlesztési/kapcsolódási szempont továbbá a mez?gazdasági és élelmiszer-ipari ágazatok további piacvesztését megállító egészséges élelmiszer-termelés és a hozzá kapcsolódó ágazatok import-ellentételez? szerepének növelése, valamint a turizmus és egészségipar térség-specifikus fejlesztése.”

Zárult a NÉGYES-FOGAT 2016

Ünnepi hangulatban zárult Doroszlón a Négyesfogat

 

Ünnepi hangulatban zárult szombat este Doroszlón Nyugat-Bácska négy falujának közös rendezvénye, a Négyesfogat. Néptáncokat, szavalatokat, humoros színpadi jeleneteket láthatott a közönség. A helyi m?vel?dési egyesület nagyterme megtelt érdekl?d?kkel.

Szombat este a doroszlói Móricz Zsigmond M?vel?dési Egyesületben ért célba az idei Négyesfogat, amely a nyugat-bácskai régió hagyományait er?sen ?rz? négy település: Szilágyi, Gombos, Bácskertes és Doroszló közös rendezvénye. A színpadot három órán át fiatalok el?adása töltötte be.

Hugyik Lídia: „Átadjuk az érzéseket, gondolatokat. A mi szerepünk, amit el?adunk az azt szimbolizálja, hogy nem vagyunk egyenl?k.”

A Négyesfogatot fél évszázaddal ezel?tt a falvak id?sebb tanárai azért hozták létre, hogy a fiatalokkal megszerettessék a színpadot, a szereplést. Sikerült is, hiszen az idén 150-en léptek fel. Balogh Pál, elnök, Pet?fi Sándor Magyar M?vel?dési Egyesület, Bácskertes: „Folytatják azt a hagyományt, amit mi csinálunk, most már negyedik évtizede.”

A Négyesfogatot minden évben nagy szeretettel és izgalommal készítik a résztvev?k és a várják a néz?k. Klemm Valéria, igazgató, Pet?fi Sándor Általános Iskola, Doroszló: „Édes kis esemény, amit alig várunk, hogy megtörténjen, a szerepl?k is, maga a falu is és a gyerekek az iskolában meg végképp, nem csak a szereplés miatt, hanem magának a rendezvénynek a varázsa, hogy itt lehetnek néz?ként is, mert egyszer majd ?k is szerepelnek.”

A Négyesfogatnak külön témája nincs, minden szakcsoport szabadon választja a hozzá legalkalmasabb szerepet. A házigazdák, a doroszlóiak f? célja a hagyományok továbbéltetése. Király Szilárd, elnök, Móricz Zsigmond M?vel?dési Egyesület, Doroszló: „Minél több helyen meg tudjuk ismertetni a népkultúránkat, a hagyományainkat, ami van, és minél szélesebb körben el tudjunk jutni, hogy bemutassuk a néptáncainkat, viseletünket.”

A Négyesfogat vándorzászlaja a szilágyi József Attila M?vel?dési Egyesület birtokába került, jöv?re ez az intézmény lesz a házigazdája a rendezvénynek.

Pannon RTV