Szent
Szent Sebestyén napja: Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák: Legendája szerint Diocletianus császárnak (284-305) – aki a legutolsó nagy keresztényüldözéseket elrendelte – a kegyence volt.
Szent Fábián (lat. Fabianus) pápa vértanúságának napja január 20. Születését 200-ra, megölését a 250-es évekre teszik. A katakombák körüli szolgálataira korán felfigyeltek, a vértanúk közül nem egyet ? temettetett el. Pápasága idején, a római egyház megszervezésekor külön figyelmet szentelt a katakombáknak, a vértanúk sírjait rendbe hozattatta.
Császári test?rparancsnok volt, akit keresztény hitvallása eredményeképpen nyíllal végeztek ki.A keresztény ikonográfiában számos szent attribútuma, egyben halálának el?idéz?je a nyíl. Közülük a reneszánsz kedvelt fest?i témája, Szent Sebestyén személye a legismertebb. Legendája szerint Diocletianus és Maximianus társcsászárok test?rtisztje volt, és hitéért vértanúságot szenvedett. Barbár módon egy karóhoz kötözték és belel?ttek egy rakás nyilat.
Sebestyén egyik leghíresebb ókeresztény vértanú volt. A középkor végén alig épült templom, ahonnét Sebestyén képe vagy szobra hiányoznék. A Sebestyén-kultusz a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze. Járványok idején hozzá fohászkodtak.
Fábián napja:
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Fábián és Sebestyén napján
A nedv ébred a fák alján.
Halad, halad napról-napra,
Díszét a fa t?le kapja.
Ha sok a köd januárban,
Tavasszal fürdünk a sárban.
S ha szúnyogok is táncolnak,
Abrak után nézz már holnap!
Ezen a napon kezd az életnedv a fában ismét megindulni, most kezd?dik tehát a tavaszi megújulás.
Zsírban fánkot sütnek, s megeszik, hogy a szél le ne tépje a háztet?t.