„Sándor napján megszakad a tél, József napján eltünik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog aki él.”
József napja, március 19.
A három jeles nap közül kiemelkedik József napja, március 19. szokásokban, hiedelmekben való bősége miatt. Az ünnep névadója a bibliai ács, Mária jegyese, a gyermek Jézus gondviselője, József. A középkorban e nap az iparosok ünnepe volt. A hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot.”
Nemcsak időjárás- és termésjóslás fűződik ehhez a naphoz. A népi fantázia szerint ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést jelent. József napja a méhek kasból való kieresztésének meghatározott ideje. Azt tartják ma is, hogy ezen a napon érkeznek meg a téli időszakot melegebb éghajlaton töltő fecskék, ezért a gyermekek száján forgó mondóka: „Fecskét látok, szeplőt hányok.”
Benedek napja, március 21.
Március 21-e szintén az egyik katolikus szent névünnepe is egyben. Ezen a napon emlékeznek meg az olaszországi Nursiában (ma Norcia) született Benedekről, a világhírű bencés rend alapító szerzeteséről. A legendák tanúsága szerint Benedek már 14 éves korában egy Subjaco melletti barlangba vonult, ahol életét Istennek szentelve egyedül élt. Tápláléka egy darab kenyér volt naponta, amit egy remete eresztett le neki kötélen. Hamarosan számos követője akadt a szent életű remetének, aki 528-ban megalapította a Monte-Cassino nevű hegyen kolostorát, ahol rendtársaival a saját maga alakította regula szerint élt. Csodatévő szent, akinek életében visszatérő mozzanat a „cseréptörés”. Egy ízben imával forrasztotta össze egy asszony eltört cserépedényét. Más alkalommal irigy szerzetestársai mérget kevertek poharába, és amikor keresztet vetett rá, kettéhasadt.
A népi időjárás megfigyelés szerint Benedek napján legkésőbb biztosan beköszönt a tavasz.
Ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem, akkor hosszú, lucskos ősz lesz. A zsák meleg a vágyakozást jelenti, hiszen József napján éppen nem szűnik meg a szél, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”. A népi megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában tapasztalható folyamatos, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek. Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, az sem jó, mert az gyenge termést jelez előre.
