NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA (AUGUSZTUS 15.)
Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Legrégebbi parancsolt ünnep, mert Szent István az országot Sz?z Mária oltalmába ajánlotta. Sz?z Máriát Boldogasszony elnevezése mögött a kutatás kereszténység el?tti istenanyát sejt. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. Palóc vidékeken a gyerekágyas asszony ágyát, a leped?kkel eltakart fekhelyét “Boldogasszony ágyának” nevezik. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették. A Muravidéken dologtiltó nap, nem volt szabad sütni, mert a t?z kitörne a kemencéb?l. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és sz?l?termés el?hírnöke. Az ún. két Boldogasszony közét (aug.15- szept. 8.) szerencsés id?szaknak tekintették, különösen az asszonyi munkát illet?en. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az id?szakban tojt tojásokat összegy?jtötték, mert úgy vélték, hogy sokáig elállnak. Ekkor kellett szell?ztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.
