Szervezetek

ARANY JÁNOS MAGYAR M?VEL?DÉSI EGYESÜLET GOMBOS

Az Arany János Magyar M?vel?dési egyesület történelme az id?kori lejegyzések, néprajzkutatók és a még él? gombosiak szavaiból – meséib?l tudjuk, hogy 1936 az, az év, amikor szervezett munka folyt az egyesületben.
A színjátszásnak nagy hagyománya volt Gomboson. Az els? színdarabot 1920-ban Pogány Jen? kántor-tanító rendezte. 1922-ben Ádám Tóni Duna parti vendégl?jében a kendergyári munkások Merkli Bálint- Tóni vezetésével tanultak be népszínm?veket. 1925-t?l a t?zoltóság is rendezett színdarabot.
A fölszabadulásig Gróf Antal t?zoltóparancsnok, Lakatos Tihamér Igazgató-tanító és Nemes Pál szabómester tanították a színdarabokat. F?leg népszínm?veket adtak el?, de a fölszabadulás utáni id?ben, két esetben operett is került el?adásra, még Zomborban is fölléptek nagy sikerrel.
1947-ben megalakult a m?vel?dési egyesület ARANY JÁNOS M?VEL?DÉSI EGYESÜLET név alatt, felölelve a falu amat?r színjátszóit.
Rumi István villanyszerel?, Tamaskó Antal t?zoltó parancsnok és Tóth József kendergyári munkás vezetésével adtak el? darabokat évente. 1954-55-ös évadban a színjátszók a tartományi szemle négyes dönt?jében vettek részt.
1964-ben Tamaskó Antal vezetésével összevonták a szervezetek színjátszóit a m?vel?dési egyesületbe. Ekkor az amat?r színjátszók között megtalálható volt a falu lakóságának minden rétege: gyári, vasúti munkás, iparos, idénymunkás, földm?ves, értelmiségi. Az egyesületnek nem volt épülete, így kocsmákban adtak el?.
Az 1965-66-ban épült új M?vel?dési otthon adott lehet?séget a színjátszás és más m?vel?dési rendezvények megszervezésére. A következ? évek nem múltak el a több kicsi rendezvény közt nagyobb darabok el?adása nélkül. 1968-ban a MÁGNÁS MISKA három felvonásos operett került el?adásra Korhamer Gyula és Gondos Magdolna f?szereplésében, György Ferenc (Gábor), Barna Katalin, Hajnal Viktória, Buzási Vilmos és más színjátszó szereplésével. Tamaskó Antal és Bacskó Rozika rendezte és tanította be a SÁRGAPITYKÉS KÖZLEGÉNY darabot is Cselenák Géza és Gondos Magdolna f?szereplésében, id. Pásti Márton, Pásti Margit, Andrasics Antal Loboda Anna és sokan mások szerepeltek a színdarabokban. Ekkor a színház teremben talpalatnyi szabad hely nem volt a néz?téren. Az id?s színjátszók között szép számban részt vett a falu fiatalsága is.

Ebb?l az id?b?l megemlítjük még a REBEKA NÉNI egyfelvonásost, az említett gombosi amat?r színjátszók el?adásában, ami nagy közönségsikert ért el.

Kés?bb mind kevesebb színm?, szerepelt a m?vel?dési egyesület szervezésében. Rendszeresen évente a Négyes fogat, Gombos, Doroszló, Szilágyi és Kupuszina közös m?soraira készült egy-egy rövid szórakoztató el?adás új személyek el?adásában. Voltak kezdeményezések színdarab szervezésére Smit Surányi Mária tanárn? munkája által, amikor szórakoztató vidám m?sorok voltak évközben is változó számú szerepl?vel, mint Andrasics Albert, Terzity Rózsa, Berkó Katalin, Mózer Attila, Tímer János, Sörf?z? Ferenc, ifjú Tímer János, ifjú Terzity Lajos és mások. Nem kis szervezés kell ahhoz, hogy hasonlóan a régmúlt emlékek nyomában Gomboson újra népszer?vé váljon az amat?r színjátszás.

A 90-es évek háborús idejében megsz?nt a szervezett munka az egyesületben, majd újból alakúlt Arany János Magyar M?vel?dési Egyesület néven, Sörf?z? Ferenc szervezésében. Hamar fellendült az egyesület munkája. Ekkor 52 tagot számlált az egyesület 5 alcsoportban.Szervezési hullámok során 2007-ben Hajnal Viktor vállalta magára az Egyesület vezetését. Jelenleg két csoport, a népi tánc és a színjátszó csoport m?ködik.

Az Arany János Magyar M?vel?dési Egyesület színpompája, a népi tánccsoport, mely ma is bárhol szerepel, fellépésével fergeteges tapsot arat.
S Feri
TAMASKÓ JÓSZEF MÉHÉSZEGYESÜLET

Méhészet Gomboson

Az akácosok, a nagy kiterjedés? virágos rétek lehet?vé teszik a méhészetnek gazdasági ágként való létezését. Méhészettel sokan foglalkoztak a múltban és foglalkoznak ma is..

A gombosi méhészek visszaemlékezései szerint az 1880-as évekt?l kezdve ?zik ezt a hasznos foglalkozást. Ezekben az években legtöbben gyékénykaptárt használtak. Az 1920-as években jelentek meg a ládakaptárok. Ebben az id?ben háromféle kaptárt sorolhatunk fel:1. Neizer-féle kaptár, 2. Rakodó rendszer? kaptár, 3. Fekv?-lapozó rendszer? kaptár.

Gomboson TAMASKÓ JÓZSEF korabeli méhész saját elgondolása szerint elkészített kaptár ismerté vált egész Európa szerte, mint a TAMASKÓ-féle kaptár. Ezekkel a kaptárokkal elvándorolhattak a méhcsaládokkal oda, ahol a legmegfelel?bb volt a méhlegel?, Gomboson még ma is alkalmazzák ezeket a kaptárokat..

Az 1930-as években olyan méret? volt a méhészkedés, hogy szaklapot adtak ki Jugoszláviai méhészet címen. Apatinban nyomtatták a Szabadi Gyula-féle nyomdában, szerkeszt?je Tamaskó József volt. A háború után a méhészeti lapot Topolyán, majd Szabadkán adták ki. Tamaskó József továbbra is közrem?ködött benne, írásai jelentek meg rendszeresen.

S. Feri
DUNATÁJ SPORTEGYESÜLET
HARCSA SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET
FÁCÁN VADÁSZEGYESÜLET
S Feri