Bogojai vízimalom, de lassú a kereke,..

Így kezdődik a molnárlegény balladája a gombosi asszonykórus műsorrendjén, melyet a mai napig hallunk akár műsoros esteken, vagy rádió hullámain keresztül. A valamikori gombosi vízimalmok egyikén szerencsétlenül járt malomi munkásnak a vitorla vette el életét. Erről szól e ballada. Most már a gombosi vízimalmot, az utolsót, hazánk Duna szakaszán is valamiképpen dalba lehetne foglalni, mivel nyoma se nincs, kivéve néhány idős ember emlékezetében és néhány történelmi leírásban.

 

 

A hajómalmok egész sora őrölte a gabonát a Duna gombosi szakaszán az 1920-as évektől 1967-ig. Volt olyan időszak, amikor hét vízimalom üzemelt egyidejűleg a Dunának ezen a szakaszán. A Duna-hídtól közvetlenül lefelé öt, a Regina csárdánál pedig kettő. A hídnál volt a Fodor féle malom, Tiller József malma, Steiner Jakabé és még kettő, amelyek két doroszlói társaság tulajdonában voltak, lejjebb a Reginánál karavukovói tulajdonosok őröltek.A második világháború alatt ezek a malmok vagy elsüllyedtek, vagy megrongálódtak, és az 1950-es években már csak három üzemelt a gombosi Duna-szakaszon. A vízimalmok napi teljesítménye a vízállástól függően 8-15 métermázsa búza őrlése volt, de jó minőségű lisztjükkel felülmúlták a szárazföldi malmokét. Az utolsó vízimalom 1967-ig üzemelt Tamaskó Anna tulajdonában.A dunai hajóforgalom fokozódása, a szárazföldi malmok szaporodása, valamint a vízimalom karbantartási költségeinek emelkedése kikényszeríttette az utolsó vízimalmot a Dunáról.

Három hétig vontatták az országúton a fudbalpálya elé, a Laposra, a ma is lombozó fák alá, ahol még két évig üzemelt Lanz Buldog traktoros szíjáttételes meghajtással, ami után állami védelem alá helyezték. Malommúzeumot akartak berendezni. A néhány évig magára hagyott malmot az ifjúsági szervezet az abban az időben újdonságnak mondható diszkónak akarta berendezni. Akkor a megmentését szorgalmazók: A Vajdasági Múzeum munkatársai 1976 tavaszán tüzetesen átvizsgálták és javasolták a malom műemlékké nyilvánítását. Megállapították, hogy a gombosi malom még ebben az állapotában is egyedüli fennmaradt példánya a két hajós malmoknak. A gombosi malom hasonmását Magyarországon, Úszódnál az 1956. évi jeges árvíz elpusztította, így hát a biztonságosabb helyre szállított gombosi hajómalom az egyetlen fennmaradt.  A gombosi malom felszerelése, gépezete azért is érdekes, mert a modern malomipari gépek legősibb példánya: A malom Ganz hengerszékének példája még a magyarországi múzeumokban sincs párja. Egyetlen rokona a müncheni Deutsches Museumban van. A gombosi malomban található egyetlen példányt Mechwart András fejlesztett ki a Wegmann-féle hengerszékből 1894-ben.

A tisztító berendezések, a felszerelt tömegvonzás daraszitálógép Haggenmacher Károly szabadalma is egyedi és a gombosi malom felszerelésén kívül sehol nem lelhető meg. Ennyi ipartörténeti ritkaság egy helyen, a gombosi malomban, minden bizonnyal elegendő, hogy meggyőződhessünk, nem mindennapi malomról van szó.A gombosi malom keletkezéséről annyit tudunk, hogy egy Répics nevű apatini malomépítő készítette.Az ottfelejtett ipartörténelmi kincs a hajórész korhadásával az eltűnés útjára indult és rövid egy év alatt el is tűnt a lombos fák alól. Így emlékét őrzi a gombosi ballada a molnárlegényről és néhány írott emlékezés.Én még akkor nem bírtam megmozdítani a zsákot, de emlékszem a vitorla lassú forgására, amíg a kocsin vártuk, hogy a nagy csónak teli lisztes zsákokkal kikössön a partra.

 

 

 

Ezek a dokumentumok maradtak a résztulajdonosok kezében, hogy az újvidéki történelmi múzeumban helyezték el vitális alkatrészeit a Dunavka malomnak.