Szervezetek

ARANY JÁNOS MAGYAR MŰVELŐDÉSI EGYESÜLET GOMBOS

Az Arany János Magyar Művelődési egyesület történelme az időkori lejegyzések, néprajzkutatók és a még élő gombosiak szavaiból – meséiből tudjuk, hogy 1936 az, az év, amikor szervezett munka folyt az egyesületben.
A színjátszásnak nagy hagyománya volt Gomboson. Az első színdarabot 1920-ban Pogány Jenő kántor-tanító rendezte. 1922-ben Ádám Tóni Duna parti vendéglőjében a kendergyári munkások Merkli Bálint- Tóni vezetésével tanultak be népszínműveket. 1925-től a tűzoltóság is rendezett színdarabot.
A fölszabadulásig Gróf Antal tűzoltóparancsnok, Lakatos Tihamér Igazgató-tanító és Nemes Pál szabómester tanították a színdarabokat. Főleg népszínműveket adtak elő, de a fölszabadulás utáni időben, két esetben operett is került előadásra, még Zomborban is fölléptek nagy sikerrel.
1947-ben megalakult a művelődési egyesület ARANY JÁNOS MŰVELŐDÉSI EGYESÜLET név alatt, felölelve a falu amatőr színjátszóit.
Rumi István villanyszerelő, Tamaskó Antal tűzoltó parancsnok és Tóth József kendergyári munkás vezetésével adtak elő darabokat évente. 1954-55-ös évadban a színjátszók a tartományi szemle négyes döntőjében vettek részt.
1964-ben Tamaskó Antal vezetésével összevonták a szervezetek színjátszóit a művelődési egyesületbe. Ekkor az amatőr színjátszók között megtalálható volt a falu lakóságának minden rétege: gyári, vasúti munkás, iparos, idénymunkás, földműves, értelmiségi. Az egyesületnek nem volt épülete, így kocsmákban adtak elő.
Az 1965-66-ban épült új Művelődési otthon adott lehetőséget a színjátszás és más művelődési rendezvények megszervezésére. A következő évek nem múltak el a több kicsi rendezvény közt nagyobb darabok előadása nélkül. 1968-ban a MÁGNÁS MISKA három felvonásos operett került előadásra Korhamer Gyula és Gondos Magdolna főszereplésében, György Ferenc (Gábor), Barna Katalin, Hajnal Viktória, Buzási Vilmos és más színjátszó szereplésével. Tamaskó Antal és Bacskó Rozika rendezte és tanította be a SÁRGAPITYKÉS KÖZLEGÉNY darabot is Cselenák Géza és Gondos Magdolna főszereplésében, id. Pásti Márton, Pásti Margit, Andrasics Antal Loboda Anna és sokan mások szerepeltek a színdarabokban. Ekkor a színház teremben talpalatnyi szabad hely nem volt a nézőtéren. Az idős színjátszók között szép számban részt vett a falu fiatalsága is.

Ebből az időből megemlítjük még a REBEKA NÉNI egyfelvonásost, az említett gombosi amatőr színjátszók előadásában, ami nagy közönségsikert ért el.

Később mind kevesebb színmű, szerepelt a művelődési egyesület szervezésében. Rendszeresen évente a Négyes fogat, Gombos, Doroszló, Szilágyi és Kupuszina közös műsoraira készült egy-egy rövid szórakoztató előadás új személyek előadásában. Voltak kezdeményezések színdarab szervezésére Smit Surányi Mária tanárnő munkája által, amikor szórakoztató vidám műsorok voltak évközben is változó számú szereplővel, mint Andrasics Albert, Terzity Rózsa, Berkó Katalin, Mózer Attila, Tímer János, Sörfőző Ferenc, ifjú Tímer János, ifjú Terzity Lajos és mások. Nem kis szervezés kell ahhoz, hogy hasonlóan a régmúlt emlékek nyomában Gomboson újra népszerűvé váljon az amatőr színjátszás.

A 90-es évek háborús idejében megszűnt a szervezett munka az egyesületben, majd újból alakúlt Arany János Magyar Művelődési Egyesület néven, Sörfőző Ferenc szervezésében. Hamar fellendült az egyesület munkája. Ekkor 52 tagot számlált az egyesület 5 alcsoportban.Szervezési hullámok során 2007-ben Hajnal Viktor vállalta magára az Egyesület vezetését. Jelenleg két csoport, a népi tánc és a színjátszó csoport működik.

Az Arany János Magyar Művelődési Egyesület színpompája, a népi tánccsoport, mely ma is bárhol szerepel, fellépésével fergeteges tapsot arat.
S Feri
TAMASKÓ JÓSZEF MÉHÉSZEGYESÜLET

Méhészet Gomboson

Az akácosok, a nagy kiterjedésű virágos rétek lehetővé teszik a méhészetnek gazdasági ágként való létezését. Méhészettel sokan foglalkoztak a múltban és foglalkoznak ma is..

A gombosi méhészek visszaemlékezései szerint az 1880-as évektől kezdve űzik ezt a hasznos foglalkozást. Ezekben az években legtöbben gyékénykaptárt használtak. Az 1920-as években jelentek meg a ládakaptárok. Ebben az időben háromféle kaptárt sorolhatunk fel:1. Neizer-féle kaptár, 2. Rakodó rendszerű kaptár, 3. Fekvő-lapozó rendszerű kaptár.

Gomboson TAMASKÓ JÓZSEF korabeli méhész saját elgondolása szerint elkészített kaptár ismerté vált egész Európa szerte, mint a TAMASKÓ-féle kaptár. Ezekkel a kaptárokkal elvándorolhattak a méhcsaládokkal oda, ahol a legmegfelelőbb volt a méhlegelő, Gomboson még ma is alkalmazzák ezeket a kaptárokat..

Az 1930-as években olyan méretű volt a méhészkedés, hogy szaklapot adtak ki Jugoszláviai méhészet címen. Apatinban nyomtatták a Szabadi Gyula-féle nyomdában, szerkesztője Tamaskó József volt. A háború után a méhészeti lapot Topolyán, majd Szabadkán adták ki. Tamaskó József továbbra is közreműködött benne, írásai jelentek meg rendszeresen.

S. Feri
DUNATÁJ SPORTEGYESÜLET
HARCSA SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET
FÁCÁN VADÁSZEGYESÜLET
S Feri