Február 14 Bálintnap

BÁLINT-NAP – VALENTIN-NAP

FEBRUÁR 14.

Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek,

a lelkibetegek és az epilepsziával él?k véd?szentje.

 

Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával él?k véd?szentje. Világszerte, de f?leg az angolszász országokban Bálint napján (február 14-én) tartják a Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol nyelv? elnevezés közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és népszer?vé az 1990-es évekt?l kezd?d?en. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

 

Az ókorból ered? ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, ami pontosan egy nappal az ókori Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe el?tti nap. A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nev? barlang állt, ahol a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta.

A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok véd?szentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentr?l elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint miel?tt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtön?re vak leányának visszaadta a látását. Miel?tt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerez? eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi v?legénynek a megérkezése az égi esküv?re. A római-katolikus naptárnak (Calendarium Romanum Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az el?írt egyházi liturgiából elt?nt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születés? szent testvérpár, Konstantin-Cirill († Róma, 869. február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.[1]

Prosparitati Alapitvány

2016. január 31. [22:27]

Megjelentek a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési program pályázatai

Megjelentek a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési program pályázatai

 

Prosperitati Alapítvány vajdasági magyar regionális és közösségfejlesztési alapítványként egy önkéntes, nem kormányzati és non-profit alapítvány, amely meghatározatlan id?re alakult közhasznú célok jótékony elvégzésére.

Megjelentek a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési program pályázatai

A Prosperitati Alapítvány közzétette a pályázatait a fiatal vajdasági vállalkozók, mikró- és kisvállalkozások, fiatal mez?gazdasági termel?k számára, valamint falusi házak vásárlására.

Most a következ? kategóriákban lehet pályázni: falusi házak vásárlása, eszközbeszerzés,szabványok bevezetése és m?ködtetése,turisztikai fejlesztések,fóliasátras növénytermesztéshez szükséges felszerelés beszerzése,tenyészállatok és méhek vásárlása jégvédelmi hálók beszerzése, mez?gazdasági gépek és kapcsolható eszközök beszerzése,mez?gazdasági kultúrák öntözése és az öntöz?rendszerekbe való beruházás,többéves ültetvények telepítése.

A pályázatok beadásának határideje els? menetben március 31.

Prosperitati Alapítvány vajdasági magyar regionális és közösségfejlesztési alapítványként egy önkéntes, nem kormányzati és non-profit alapítvány, amely meghatározatlan id?re alakult közhasznú célok jótékony elvégzésére.

A Prosperitati Alapítvány egyik f? célja a Vajdasági magyar közösségek gazdasági- és térségfejlesztési stratégiájának az életre hívása:

“A vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiája a szerbiai, a vajdasági, valamint a helyi területfejlesztési tervek irányvonalaira épül, figyelembe véve az Európai Unió, a Kárpát-medence és Délkelet-Európa idevonatkozó területi és ágazati stratégiáit is.

Alapötletül a Kárpát-medencei lépték? növekedési stratégia (Wekerle-terv) szolgált, amely céljai elérése érdekében a szomszéd országokkal való partneri viszony kiépítésére, annak a kölcsönös el?nyök alapján történ? elmélyítésére, valamint a közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programok definiálására törekszik. Tekintettel arra, hogy a megfogalmazott fejlesztési elképzelések megvalósítása során jelent?s magyarországi fejlesztési forrásokra lehet majd számítani, a terv a határon átível? regionális fejlesztési célok megvalósításához is hozzájárulhat. A vajdasági magyarság helyzete úgy a tartomány, mint Szerbia gazdaságfejlesztésében igen sajátos, egyrészt azért, mert gazdasági gyarapodása nem választható el a tartomány, illetve Szerbia többségi nemzetének a gyarapodásától, másrészt azért, mert fontos összeköt? szerepet játszhat a két ország kölcsönös el?nyét szolgáló gazdasági kapcsolatok fejlesztésében.

A vajdasági magyarság szül?földjén való megmaradásához munkahelyteremt?, versenyképes vállalkozások növelésére van szükség, ezért a vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiája a vajdasági magyar vállalkozások fejlesztésére és növekedésének el?segítésére irányul. A stratégia els?sorban olyan kis- és középvállalkozások megteremtését szorgalmazza, illetve a már meglev?k olyan irányú fejlesztését, ami képessé teszi ?ket a nemzetköziesedésre, a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra. Az infrastruktúrafejlesztés keretében kiemelt szerepet kap a szállítmányozás és logisztika, a térség aktuális üzleti informálása és a kapcsolatépít? szolgáltatások fejlesztése, a határ menti településeken esetében pedig a periférikus helyzetet felszámoló infrastruktúra kiépítése.

A terv kiemelt célja a tudásalapú gazdasági ágazatokat (eletro- és elektronikai, járm?- és gépipari) képvisel? cégek és azok er?s hálózatának megteremtése, ily módon is el?segítve a külföldi m?köd? t?kének a térségbe való beáramlását, ezen felül pedig a környezetszennyezést csökkent?, a szén-dioxid-kibocsátást visszafogó energiatermelés és energiatakarékos fogyasztás el?segítését. Szintén kiemelt fontosságú a térség hatalmas megújuló és alternatív energiapotenciáljainak (napsütéses órák, vízenergia, biomassza) a hasznosítása is. Er?forrásainkra támaszkodó, kiváló fejlesztési/kapcsolódási szempont továbbá a mez?gazdasági és élelmiszer-ipari ágazatok további piacvesztését megállító egészséges élelmiszer-termelés és a hozzá kapcsolódó ágazatok import-ellentételez? szerepének növelése, valamint a turizmus és egészségipar térség-specifikus fejlesztése.”