Karácsony 2017

 

Istennek fia , aki született… Karácsony szent este..

Mennyb?l az angyal lejött hozzátok,
pásztorok, pásztorok!
Hogy Betlehembe sietve menvén
lássátok, lássátok.

Istennek fia , aki született
jászolban, jászolban,
Õ leszen néktek üdvözítõtök
valóban, valóban.

Mellette vagyon az édesanyja,
Mária, Mária.
Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik szent fia,
szent fia.

El is menének köszöntésre
azonnal, azonnal,
Szép ajándékot vivén szívükben
magukkal, magukkal.

A kis Jézuskát egyenl?képpen imádják, imádják,
A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják, mind áldják.

Aranyosi Ervin:

Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe!

 

Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe,
csak a jó szándékot engedd be a szívbe,
mert amíg kedvesség, szeretet vezérel,
hidd el, szomorúság, bánat úgysem ér el. Ezt a szeretetet tedd be egy csomagba,
s boldog lesz, ki ilyen ajándékot kap ma!
Arcodra tégy mosolyt, fényl?t és kedveset,
örömet okozni, meglásd, így is lehet! Gyújts reményt szívekbe, néhány kedves szóval,
s meglátod nyomában kevesebb a sóhaj!
Nyújts segít? kezet, éhesnek kenyeret,
karácsony ünnepe legyen a szeretet. Bár múlik az ünnep, a szeretet maradjon,
együtt érz? szíved, azután is adjon!

Karácsonyra nem kérek mást, csak újabb 365 napot.

 

Mialatt, mit elrontottam, apránként kijavíthatok.
Esélyt kérek, ezret, százat, hogy egyre jobb legyek,
S ha bántottalak id?k során, gyógyírt hozhassak Neked.

Legyen id?m gyógyítani fájó lelki sebeket, s
Legyen id?m újra fogni elengedett kezeket.
Legyen id?m nevetésre, meghitt pillanatokra,
Legyen id?m mindarra, mi mosolyt csal az arcokra.

Gyertyaszentelő Boldogasszony

február 2.

Gyertyaszentel? Boldogasszony ünnepe Mária tisztulásának napja – görögül hypapanté, vagyis találkozás. Arra emlékezünk, amikor Sz?z Mária, negyven nappal Jézus születését követ?en, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A mózesi törvény szerint el?írt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása.

Negyven nappal Jézus születése után, a mózesi törvény szerint el?írt áldozat fölajánlásakor a jeruzsálemi templomban jelen volt az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása.

A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcs?t?l a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; amikor a fiatal anya el?ször ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe. A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték.

E naphoz id?járás- és termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak. Közismert hiedelem szerint, ha gyertyaszentel?kor jó id? van, a medve a napsütésben meglátja az árnyékát, és megijedvén visszabújik barlangjába, elnyúlik a tél; de ha nem, korai tavaszra számíthatunk. Claude Gaignebet feltevése szerint ez a babona a naptárrendszer félreértéséb?l született – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban: a francia tudós szerint a medvének éjjel kellene megnéznie az árnyékát, kiderítend?, telihold van-e, vagy sem. Az id?jóslásnak, legalábbis naptári vonatkozásban, csak így van értelme. Ha ugyanis gyertyaszentel?kor telihold van, messze esik a húsvét; ha azonban, újhold lévén, az orráig sem lát a mackó, hamarost itt van, a csillagászati tavasz beköszöntekor. ?seink a medvében a legf?bb a vegetációs ciklus, illetve a holdváltozások urát tisztelték; téli álmából való február eleji ébredése, valamint azt, hogy ekkor hozza világra bocsait, a természet föltámadásának, a tavasz eljövetelének jelképévé vált. A medvekultusz európai nyomai a jégkorszak elejéig követhet?k a múltban – tudhatjuk meg a Jelkép-kalendáriumból.

 

2017.január 25. PÁLFORDULÁS

  1. 01. 25.

PÁLFORDULÁS NAPJA

A keresztény egyház Pál apostol megtérése napját ünnepli január 25-én, a magyar gazdák régen inkább azt akarták megtudni, hogy milyen termésre számíthatnak.  


Pál fordulása, amikor is a keresztényeket üldöz? Saulból Paul lett, az Újszövetség történetei között is szerepel a középkori kódexekben. A magyar hagyomány azonban nem erre, hanem egy ?si ünnepre emlékezhet mind a mai napig, amely alkalmas a következ? hetek vagy hónapok id?járását el?re jelezni. Nagyon valószín?, hogy a keresztény egyház ezt, mint a többi ünnepet kereszténnyé tette és az álláspontját megváltoztató Pált ünnepeltette híveivel.

             ?si ünnepünk

            Ha Pál fordul köddel, emberhalál, döggel!            

(tavasszal sokan megbetegednek, meghalnak,

Pálforduló – tél közepe, megyünk ki a télb?l, Saulból Pál lett)

A mai nap id?járásából a magyar gazdák az idei évi termésre és a gazdasági élet kilátásaira következtetnek, a népi tapasztalat szerint ugyanis ez a nap volt a legalkalmasabb a tavaszba forduló tél jelenségeinek megfigyeléseire. Ez a szokás már a középkor évszázadaiban is ismert volt, az els? korai feljegyzések a korai misekönyvekben is megtalálhatók. Általános vélekedés a Kárpát-medencei magyarok számára, hogyha Pál napján szép id? van, akkor jó termésre lehet számítani, ha köd száll le, akkor az a jószág pusztulását hozza és a termés is silány lesz. Ha es? vagy hó esik aznap, akkor nem lesz mit betakarítani. A szelekb?l pedig háború eljövetelére következtettek a régi öregek. Egy szentesi rigmus a következ?képen szól: „hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.” A csanádapácaiak úgy vélték, hogyha ma derült az id?, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztend?b?l már eltelt, vagyis hamarosan beköszönt a tavasz. Volt olyan hely, ahol a széljárásból próbáltak következtetni arra, hogy mennyi hideg nap van még hátra. Ott a molnárok úgy tudták, hogyha a szél Pál napján alulról fúj, akkor még hosszú tél van hátra.

 

Vince napja, amikor sok bort kell inni

Január 22. igazán jeles nap, mert a néphagyományok szerint Vince napján sok bort kell inni, hogy b?séges legyen a termés. A gazdák a sz?lészek véd?szentjének napjából jósolták meg, hogy milyen lesz az id?járás a közelg? tavasz során, és az év további részében: szép, napos id? esetén jó, ellenkez? esetben rossz bor- és kukoricatermés várható.

Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma szerint Vince hispániai vértanú volt, akit 304-ben gyötörtek halálra válogatott kínzásokkal. A Legenda Aureában fennmaradt történetb?l kiderül, hogy Szent Valér püspök diákonusa volt, aki az imádságnak és a szemlél?désnek szentelte életét. Mivel ékesebben szólt a püspöknél, Szent Valér rábízta az ige hirdetését. Dacianus helytartó parancsára Valenciába vitték, ahol börtönbe vetették ?ket, mert a „császárok törvényei ellen cselekedtek”. Ám a börtönben hiába kínozták és éheztették ?ket, nem törtek meg, és nem tagadták meg hitüket.

 

A sz?l?sgazdák a Vince-nap id?járásából és a metszett “vincevessz?k” állapotából jósolták a szüret gazdagságát. Ezt egyes vidékeken úgy tették, hogy a vessz?ket üvegbe állították, és várták, hogy kihajtson. Ha sok rügy hajt ki, akkor b?ségesen lesz bor, ha nem, akkor szomjazás várható. Másutt a várható kukoricatermés hosszára az ereszen lógó jégcsapok hosszából következtettek.

Ugyanakkor abban is hittek, ha Vince neve napján olvad, jó lesz a sz?l?termés, de olyan hiedelemmel is találkozhatunk, ha január 22-én esik az es?, sok bor lesz. A hagyományt több versike, rigmus is ?rzi, melyek közül talán ez a legismertebb: „Fényes Vince, tele pince./ Ködös Vince, üres pince./ Ha fénylik Vince, megtelik a pince./ Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.” A legelterjedtebb vélekedés szerint sok bort kell innunk Vince-napkor, ha azt akarjuk, hogy jó sz?l?termés legyen.

Szilveszter története

class=”aligncenter” title=”” src=”http://static8.depositphotos.com/1037238/818/v/450/depositphotos_8181034-stock-illustration-new-year-celebration-party.jpg” alt=”” width=”450″ height=”300″ />

A Szilveszter története
Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévt?l, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetõjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt id?, mikor december 24-én ünnepelték, de el?fordult, hogy el?recsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztend?ben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát hagyj ételt a h?t?ben, meg a kamrában. (Ahányan megrohamozták a nagyáruházakat az idén is, ebben remélhet?leg nem lesz hiba!)

Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.

A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken – ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is – szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.

A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, b?vebben adagolt a töltelék a rétesben, annál b?vebben méri a boldogságot az ég az új esztend?ben.

Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint “elszáll a tehén haszna”, ám ha nincs tehetnünk, akkor is “elszáll a hasznunk”. (Ezen a napon nem jó sem kölcsönadni, sem kölcsönvenni semmit.)

Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot f?ztek a lencsef?zelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megn?sült a következ? esztend?ben.

Újév köszöntő

Bort, búzát és békességet!

Bort, búzát és békességet,
És a Magyarföldnek Szenteltséget!
Az újesztend? újat hozzon,
És minden zsivány takarodjon!

S öröm legyen a lelkedben,
Majd Áldjon meg az Öreg Östen;
És bármerre jutsz a világban,
Te gondolj mindig a hazádra!

És térjél vissza, mint a fecskék,
Hogy fészket építs, mint az ?sök tették;
S ne menj többé mert ez a hazád,
És itt boldogulj, hol nyugszik apád!

HUSVÉT

FELTÁMADÁS

 

Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él;

És aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt? (Ján 11,25-26)

Húsvétkor minden újjászületett keresztény ezt ünnepli. Vagyis azt, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus,

aki maga a Feltámadás és az Élet, VALÓBAN feltámadott! És ígérete szerint azok, aki hisznek ?benne, szintén élnek örökkön örökké.

El?tte persze – hacsak az Úr el?bb vissza nem jön, és el nem ragadtatunk a felh?kön át elébe -, a földbe vetett maghoz hasonlóan, el(meg) kell halni.

Számunkra azonban, akik már újjászülettünk víz és Szent Szellem által, a halál fogalma nem létezik. Hiszen „csupán” annyi történik, hogy Jézushoz hasonlóan átmegyünk e világból az Atyához. (Ján 13,1) Átköltözünk, ahogy az Ige mondja.

Ehhez el?bb letesszük a földi sátorházunkat, vagyis a testünket, amely ha „elbomol, épületünk van Istent?l, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben.” (2Kor 5:1)

S mivel bízunk Istenben és az ? ígéreteiben, ezért „szeretnénk inkább kiköltözni e testb?l, és elköltözni az Úrhoz. Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk. (2Kor 5:8-9)

Nemcsak hogy nem félünk a haláltól, mert számunkra már legy?zetett, hanem eredményesen küzdhetünk ellene – nem kell, hogy id? el?tt elmenjünk, és másokat is megmenthetünk ett?l. S?t, kérjük, és meg is köszönjük, a 91.Zsoltár verseivel:

Isten hosszú élettel elégít meg, és megmutatja az ? szabadítását! Ha Krisztusban vagy, már nem test szerint élsz, hanem szellem szerint. Nem az érzékek, érzelmek, saját akaratod, gondolataid vezetnek, hanem ISTEN IGÉJE.

Éppen ezért már ezt a földi élet pályát is gy?ztesen futhatod. Ha éppen beteg vagy – tudod, hogy meggyógyultál Krisztus sebeiben, mert ez MEG VAN ÍRVA. Ha valami készül megkötözni, vagy már csapdába is estél

– tudod, hogy VAN SZABADÍTÓ, aki a madarász t?réb?l megszabadít. És akit a Fiú megszabadít, az valósággal szabad! Ha pénzügyi nehézségekkel küzdesz, tudod, hogy Jézus szegénnyé lett, hogy te az ? szegénysége által meggazdagodj. És egyáltalán – minden szellemi áldással meg vagy áldva a mennyb?l.

És ezek alapján élsz, gondolkozol és cselekszel – mert MEG VAN ÍRVA! S ha végül elérkezett az Istent?l kapott hosszú élete végéhez, a hív? embernek nem kell megbetegednie ahhoz, hogy elköltözzön! Nincs rászorulva kórházra, szenvedésre, megalázó, kiszolgáltatott helyzetekre.

Bevégezve a szolgálatot, a feladatot, amit Isten az emberre bízott, megtörténhet ez olyan spontán módon, ahogy sok Isten embere is tette: egyszer?en elalszik. Összefoglalva tehát: Jézus Krisztus legy?zte, megsemmisítette a halált – a szellemi,

a VÉGLEGES halált, amely miatt nyugtalan és retteg minden ember egész életében. De akik újjászülettek Krisztusban, már nem halnak meg! Ehhez már semmit sem lehet hozzátenni, ez elvégzett dolog. S mi van a fizikai halállal?

Ez már nem ad okot a félelemre, mert tudjuk hová megyünk. Miért is félnénk? Hiszen a fizikai halál, a test letevése “csupán” annyit jelent, mint amikor sátort bontasz. S tudod, hogy valahol máshol újra felvered.

Számunkra tehát, akik már feltámadtunk a Krisztussal (szellemünkben), a halál nem kárhozat, nem megsemmisülés, nem a nihil, és nem is felolvadás valamiféle „közösben”. Hanem elköltözés a mennyei hajlékba. Tovább élni odaát a feltámadott Krisztussal, a mi Urunkkal – örökké.

Érdemes hát megharcolni a hit szép harcát, és végig futni a pályát – egészen a célig. (Arról a hitr?l is olvashatsz, amely bevisz a célba, Megalkuvás nélküli hit címmel.) Ha még a halál fogságában vagy, mert még nem találkoztál az Élet Fejedelmével – aki egyedül képes neked örökéletet adni, ha befogadod ?t a szívedbe – itt van rá lehet?séged azáltal, hogy elmondasz egy imát, amit a lap közepet áján találsz.

Igék: Parancsold meg azért, hogy ?rizzék a sírt harmadnapig, nehogy az ? tanítványai odamenvén éjjel, ellopják ?t és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az els?nél. (Máté 27:64) Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, ahol feküdt vala az Úr. (Máté 28:6)

És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ? tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé el?ttetek megy Galileába; ott meglátjátok ?t, ímé megmondottam néktek. (Máté 28:7)

Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt, (Luk 24:6) Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonnyal, és megjelent Simonnak! (Luk 24:34) Nem az egész népnek, hanem az Istent?l eleve választott bizonyságoknak, nékünk, kik együtt ettünk és együtt ittunk ? vele, minekutána feltámadott halottaiból. (Apcs 10:41)

Tudván, hogy Krisztus, aki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik, (Róm 6:9) Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök l?n azoknak, kik elaludtak. (1Kor 15:20)

Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is el?hozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ? vele együtt. (1Thess 4:14)

Reménységem lévén az Istenben, hogy amit ezek maguk is várnak, lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak. (Apcs 24:15) Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. (1Kor 15:21)

Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; (1Kor 15:42)

Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ? nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket él? reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, (1Pét 1:3)

 

Március 15.

MÁRCIUS 15.

 

 

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

Történelmi el?zmények Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt el?zmény nélküli.

Abban az id?ben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát.

Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgy?lés, ennek nyelve el?ször a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József – akit a magyarok “kalapos királynak hívtak”, mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket. 1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre er?sebbé vált az uralkodó iránti gy?lölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, az akkori király, I. Ferenc hadisegély nyújtására kötelezte a magyarokat, embert és pénzt követelt. 1805-ben a háború elérte hazánk területét, a franciák átlépték a határt. Napóleon 1809 májusában felszólította a magyar nemességet, hogy szakadjanak el a Habsburg Háztól és támogassák Franciaországot. Ezt a nemesek nem tették meg, mivel féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat. 1815-ben Waterloo-nál Napóleon vereséget szenvedett, ezzel véget ért a háború, ezzel a magyar termékek iránti kereslet is csökkent, a pénz is értékét vesztette. 1825-ben összeült az Országgy?lés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel cím? m?ve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg. 1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgy?lési Tudósítások cím? lapot, amelyb?l értesülhetett az ország népe a tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre er?söd? reformmozgalmat az uralkodó -ekkor már V. Ferdinánd – és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok magyar vezet?t börtönbe záratott. A reformmozgalom er?södését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a Parlamentnek felel?s magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény el?tti egyenl?ség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. AZ Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált. Franciaországban 1848 februárjában, Bécsben 1848 március 13.-án kitört a forradalom. Mi történt 1848 március 15.-én? A bécsi forradalom híre ösztönz? hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Pet?fi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Pet?fi lelkesít? költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggy?lést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Pet?fi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül gy?zött a forradalom. Az összegy?lt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.

https://picasaweb.google.com/110843027550610154324/2016Marcius15KamanVilmosFotoi?authuser=0&feat=directlink

Március 8.

A N?K NEMZETKÖZI NAPJA

A nemzetközi n?nap a n?k iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja

 

1917 óta minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi n?napot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.

Február 14 Bálintnap

BÁLINT-NAP – VALENTIN-NAP

FEBRUÁR 14.

Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek,

a lelkibetegek és az epilepsziával él?k véd?szentje.

 

Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával él?k véd?szentje. Világszerte, de f?leg az angolszász országokban Bálint napján (február 14-én) tartják a Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol nyelv? elnevezés közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és népszer?vé az 1990-es évekt?l kezd?d?en. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

 

Az ókorból ered? ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, ami pontosan egy nappal az ókori Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe el?tti nap. A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nev? barlang állt, ahol a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta.

A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok véd?szentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentr?l elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint miel?tt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtön?re vak leányának visszaadta a látását. Miel?tt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerez? eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi v?legénynek a megérkezése az égi esküv?re. A római-katolikus naptárnak (Calendarium Romanum Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az el?írt egyházi liturgiából elt?nt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születés? szent testvérpár, Konstantin-Cirill († Róma, 869. február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.[1]