Augusztus 20. nemzeti ünnep – Szent István napja

              Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe

 

hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István királyemlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik, Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott főünnepe.

1083-ban Szent László király augusztus 20-án, Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában (Imre herceggel, és Gellért püspökkel együtt), ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.

A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltásután, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

 

A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a hívők tisztelegnek Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja.

Az augusztus 20-i ünneplést nem csak az aktuális hatalom tiltotta meg bizonyos történelmi időszakokban, hanem más ellenzői is voltak. Más felekezetek, illetve a nem hívők szerint egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére és a Szent István-nap nem tudott valódi ünnepé válni, mert az egyházi és világi elemek összemosódása miatt az esemény összetartás helyett szétválasztja az embereket.

 

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA (AUGUSZTUS 15.)

Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Legrégebbi parancsolt ünnep, mert Szent István az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Szűz Máriát Boldogasszony elnevezése mögött a kutatás kereszténység előtti istenanyát sejt. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. Palóc vidékeken a gyerekágyas asszony ágyát, a lepedőkkel eltakart fekhelyét “Boldogasszony ágyának” nevezik. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették. A Muravidéken dologtiltó nap, nem volt szabad sütni, mert a tűz kitörne a kemencéből. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. Az ún. két Boldogasszony közét (aug.15- szept. 8.) szerencsés időszaknak tekintették, különösen az asszonyi munkát illetően. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtötték, mert úgy vélték, hogy sokáig elállnak. Ekkor kellett szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

A gombosi Szent László Búcsúi Napok 2017

Szent László-év 2017 – Bácska, egyetlen Szent László templomának búcsúi programjai:

 

 

Szent László zarándoklat

A Keresztény Értelmiségi Kör zarándoklatot szervez Szent László évében

az egyetlen bácskai Szent Lászlónak szentelt templomba Gombosra

Az egy napos zarándoklat időpontja: 2017. június 27., kedd

Úrnapja – az Oltáriszentség ünnepe 2017 június 15

Pünkösdvasárnap után két héttel tartjuk az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepét, népiesebb nevén az Úrnapját. Különlegessége a körmenet, amikor a hívek virágsátrakat emelnek, ahol oltárokat helyeznek el, és ezeknél a pappal együtt közösen imádkoznak.

A körmeneten, Magyarországon és a Felvidéken is, más országoktól eltérően, négy stáció van: négy oltárt állítanak. Az egyes stációknál felolvasnak az Evangéliumból és a pap az égtájak felé áldást oszt.

A katolikus közösségek tagjai már Úrnapja reggelén megkezdik az előkészületeket. A férfiak faágakat metszenek, amikből négy lombsátrat, a Csallóközben „színt”, készítenek a templom közelében. Ezt az asszonyok virágokkal díszítik fel, és szentképet, kis leterített oltárt, szőnyeget helyeznek belé. A kisgyermekek, főleg a kislányok, kosarakba gyűjtik a rózsaszirmokat, melyeket a pap és kísérete előtt szórnak egyik stációtól a másikig, a körmenet során. Az Oltáriszentséget a talpas szentségtartóban, más néven úrmutatóban hordozzák körül, s abban teszik ki ünnepélyes szentségimádásra is.

Úrnapja tulajdonképpen az élet győzelmének ünnepe is, hiszen ilyenkor már teljes pompájában virít a természet, minden üde zöld és csupa virág.

„Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne”

„Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?” Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él” – olvasható Úrnapjáról a Bibliában.

Pünkösd 2017 június 4

Pünkösd

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek , ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.

Szent László éve

GOMBOS – 2017. március 5.

Gomboson, a falu templomában megnyitották a Szent László-emlékévet.

Szent Lászlóra emlékeztek Gomboson

Gombos, Szent László templomSzent László magyar király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából ünnepi szentmisét celebrált Német László nagybecskereki megyéspüspök Gomboson, a helyi Szent László király plébániatemplomban. Szent Lászlónak történelemformáló tehetsége volt, egész élete mögött egyéniség és állandó változás húzódott meg, azt példázva, hogyan válik egy kiváló és tehetséges ember tetteinek eredménye történelemmé – mondta az emlékév kapcsán Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az eseményen számos közéleti és politikai személy is jelen volt, egyebek mellett Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke is. A magyarországi Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság a múlt év végén jelentette be, hogy Árpádházi Szent László előtt tisztelegve, emlékévet hirdet 2017-re, azzal a céllal, hogy széles körben megismertesse az uralkodó életét és művét. Gomboson ennek kapcsán számos programot szerveznek az idei évben, a településen található ugyanis a szabadkai egyházmegye egyetlen Szent Lászlóról elnevezett temploma. (Nyugat-Bácska Portál)

Gyertyaszentelő Boldogasszony

február 2.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe Mária tisztulásának napja – görögül hypapanté, vagyis találkozás. Arra emlékezünk, amikor Szűz Mária, negyven nappal Jézus születését követően, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása.

Negyven nappal Jézus születése után, a mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor a jeruzsálemi templomban jelen volt az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása.

A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe. A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték.

E naphoz időjárás- és termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak. Közismert hiedelem szerint, ha gyertyaszentelőkor jó idő van, a medve a napsütésben meglátja az árnyékát, és megijedvén visszabújik barlangjába, elnyúlik a tél; de ha nem, korai tavaszra számíthatunk. Claude Gaignebet feltevése szerint ez a babona a naptárrendszer félreértéséből született – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban: a francia tudós szerint a medvének éjjel kellene megnéznie az árnyékát, kiderítendő, telihold van-e, vagy sem. Az időjóslásnak, legalábbis naptári vonatkozásban, csak így van értelme. Ha ugyanis gyertyaszentelőkor telihold van, messze esik a húsvét; ha azonban, újhold lévén, az orráig sem lát a mackó, hamarost itt van, a csillagászati tavasz beköszöntekor. Őseink a medvében a legfőbb a vegetációs ciklus, illetve a holdváltozások urát tisztelték; téli álmából való február eleji ébredése, valamint azt, hogy ekkor hozza világra bocsait, a természet föltámadásának, a tavasz eljövetelének jelképévé vált. A medvekultusz európai nyomai a jégkorszak elejéig követhetők a múltban – tudhatjuk meg a Jelkép-kalendáriumból.

 

2017.január 25. PÁLFORDULÁS

  1. 01. 25.

PÁLFORDULÁS NAPJA

A keresztény egyház Pál apostol megtérése napját ünnepli január 25-én, a magyar gazdák régen inkább azt akarták megtudni, hogy milyen termésre számíthatnak.  


Pál fordulása, amikor is a keresztényeket üldöző Saulból Paul lett, az Újszövetség történetei között is szerepel a középkori kódexekben. A magyar hagyomány azonban nem erre, hanem egy ősi ünnepre emlékezhet mind a mai napig, amely alkalmas a következő hetek vagy hónapok időjárását előre jelezni. Nagyon valószínű, hogy a keresztény egyház ezt, mint a többi ünnepet kereszténnyé tette és az álláspontját megváltoztató Pált ünnepeltette híveivel.

             Ősi ünnepünk

            Ha Pál fordul köddel, emberhalál, döggel!            

(tavasszal sokan megbetegednek, meghalnak,

Pálforduló – tél közepe, megyünk ki a télből, Saulból Pál lett)

A mai nap időjárásából a magyar gazdák az idei évi termésre és a gazdasági élet kilátásaira következtetnek, a népi tapasztalat szerint ugyanis ez a nap volt a legalkalmasabb a tavaszba forduló tél jelenségeinek megfigyeléseire. Ez a szokás már a középkor évszázadaiban is ismert volt, az első korai feljegyzések a korai misekönyvekben is megtalálhatók. Általános vélekedés a Kárpát-medencei magyarok számára, hogyha Pál napján szép idő van, akkor jó termésre lehet számítani, ha köd száll le, akkor az a jószág pusztulását hozza és a termés is silány lesz. Ha eső vagy hó esik aznap, akkor nem lesz mit betakarítani. A szelekből pedig háború eljövetelére következtettek a régi öregek. Egy szentesi rigmus a következőképen szól: „hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.” A csanádapácaiak úgy vélték, hogyha ma derült az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztendőből már eltelt, vagyis hamarosan beköszönt a tavasz. Volt olyan hely, ahol a széljárásból próbáltak következtetni arra, hogy mennyi hideg nap van még hátra. Ott a molnárok úgy tudták, hogyha a szél Pál napján alulról fúj, akkor még hosszú tél van hátra.

 

Vince napja, amikor sok bort kell inni

Január 22. igazán jeles nap, mert a néphagyományok szerint Vince napján sok bort kell inni, hogy bőséges legyen a termés. A gazdák a szőlészek védőszentjének napjából jósolták meg, hogy milyen lesz az időjárás a közelgő tavasz során, és az év további részében: szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bor- és kukoricatermés várható.

Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma szerint Vince hispániai vértanú volt, akit 304-ben gyötörtek halálra válogatott kínzásokkal. A Legenda Aureában fennmaradt történetből kiderül, hogy Szent Valér püspök diákonusa volt, aki az imádságnak és a szemlélődésnek szentelte életét. Mivel ékesebben szólt a püspöknél, Szent Valér rábízta az ige hirdetését. Dacianus helytartó parancsára Valenciába vitték, ahol börtönbe vetették őket, mert a „császárok törvényei ellen cselekedtek”. Ám a börtönben hiába kínozták és éheztették őket, nem törtek meg, és nem tagadták meg hitüket.

 

A szőlősgazdák a Vince-nap időjárásából és a metszett “vincevesszők” állapotából jósolták a szüret gazdagságát. Ezt egyes vidékeken úgy tették, hogy a vesszőket üvegbe állították, és várták, hogy kihajtson. Ha sok rügy hajt ki, akkor bőségesen lesz bor, ha nem, akkor szomjazás várható. Másutt a várható kukoricatermés hosszára az ereszen lógó jégcsapok hosszából következtettek.

Ugyanakkor abban is hittek, ha Vince neve napján olvad, jó lesz a szőlőtermés, de olyan hiedelemmel is találkozhatunk, ha január 22-én esik az eső, sok bor lesz. A hagyományt több versike, rigmus is őrzi, melyek közül talán ez a legismertebb: „Fényes Vince, tele pince./ Ködös Vince, üres pince./ Ha fénylik Vince, megtelik a pince./ Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.” A legelterjedtebb vélekedés szerint sok bort kell innunk Vince-napkor, ha azt akarjuk, hogy jó szőlőtermés legyen.

GOMBOSNÁL A MAGYAR JÉGTÖRŐK 2017.01.19.

Visszaemlékezve a gyerekkori nagy telekre, fagyokra, emlékszem azokra a nagy robbanásokra a Duna irányából, melyekkel az összeállt jeget indították tovább, nehogy beduguljon a folyó és árvizet idézzen elő. Nem is értettem, mert azt is hallottuk, hogy régen a Duna jegén szánkókkal mentek át a lakodalmasok, amikor a hegyi legény gombosi lányt vett el feleségül.

Valahogy nem fér össze a két rege. Egyszer szánkókkal járták a Dunát, máskor a jeget kellett robbantani, nehogy kárt okozzon.

Már volt olyan eset előbb is, hogy a magyar jégtörők járták a folyót jégmentesíteni, szerencsére csak évtizedenként történt.Valószínű azért nincs Szerbiának se egyetlen jégtörő hajója sem, van a magyaroknak… Most, négy magyar jégtörő töri a 2 méter vastag tömböket. Most számol a szerb benfentes, megt a jégtörők órabére 15.000 dinár körül van, és még hetekig is itt “ropogtassák” a táblákat.