Január 20. Fábián és Sebestyén napja

Szent Fábián napját 1969-ig Szent Sebestyén vértanú napjával együtt tartották.
Szent Sebestyén napja: Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:  Legendája szerint Diocletianus császárnak (284-305) – aki a legutolsó nagy keresztényüldözéseket elrendelte – a kegyence volt.

Szent Fábián (lat. Fabianus) pápa  vértanúságának napja január 20. Születését 200-ra, megölését a 250-es évekre teszik.  A katakombák körüli szolgálataira korán felfigyeltek, a vértanúk közül nem egyet ő temettetett el. Pápasága idején, a római egyház megszervezésekor külön figyelmet szentelt a katakombáknak, a vértanúk sírjait rendbe hozattatta.

Császári testőrparancsnok volt, akit keresztény hitvallása eredményeképpen  nyíllal végeztek ki.A keresztény ikonográfiában számos szent attribútuma, egyben  halálának előidézője a nyíl. Közülük a reneszánsz kedvelt festői témája, Szent Sebestyén  személye  a legismertebb. Legendája szerint Diocletianus és Maximianus társcsászárok testőrtisztje volt, és hitéért vértanúságot szenvedett.  Barbár módon egy karóhoz kötözték és belelőttek egy rakás nyilat.

Kivégzői   azt hitték, hogy meghalt a nyilaktól,  de Sebestyén  még élt és fel is gyógyult, s jelentkezett szolgálatra.
Hitéért másodszor is elítélték, és ekkor halálra botozták.
A középkortól kezdve  Sebestyént hívták segítségül  járványok  idején, mivel ő  „feltámadt” a nyilak okozta sebeiből, s  a pestist a nyilakkal azonosították. Sebestyén alakja  nélkül pestisoszlopot sem  igen találunk.

Sebestyén egyik leghíresebb ókeresztény vértanú volt. A  középkor végén alig  épült templom,  ahonnét Sebestyén képe vagy  szobra hiányoznék. A Sebestyén-kultusz a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze. Járványok idején hozzá fohászkodtak.

 Fábián napja:
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Fábián és Sebestyén napján
A nedv ébred a fák alján.
Halad, halad napról-napra,
Díszét a fa tőle kapja.
Ha sok a köd januárban,
Tavasszal fürdünk a sárban.
S ha szúnyogok is táncolnak,
Abrak után nézz már holnap!

Ezen a napon kezd az életnedv a fában ismét megindulni, most kezdődik tehát a tavaszi megújulás.

Zsírban fánkot sütnek, s megeszik, hogy a szél le ne tépje a háztetőt.

Január 6 – Vizkereszt

Január 6-a, Vízkereszt napja, más néven háromkirályok vagy epifánia, ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, sokan ilyenkor szedik le a karácsonyfát és a díszeket. A keleti egyház e napon Krisztus megszületését ünnepli, a nyugati egyház pedig a napkeleti bölcsekről, Jézus megkereszteléséről és első csodatételéről emlékezik meg. Azt viszont nagyon kevesen tudják, mennyire összetett e nap: honnan is ered, milyen hagyományok, szokások övezik, és hogy régebbi ünnep, mint a karácsony.

Az epifánia a görög epiphaneia szóból ered, amelynek jelentése “megjelenés” (a “megjelenni, feltűnni” igéből). Eredetileg Jézus születésének ünnepe volt, nyomai a 3. századtól fellelhetők – ősibb, mint a karácsony. Az ünnepnap eredeti elnevezése – Epiphania Domine (az Úr eljövetele) – is erre a tartalomra utal. Már az ókori görögök vallási kultuszaiban is az istenek megjelenését jelentette, ahol a nagyobb istenek megjelenését, “epiphaniáját” évenként megünnepelték. Epiphaneia ünnepét a 4. században tartották meg elsőként a korai keresztény egyházak, a görög egyház pedig egészen az 5. századig ekkor ülte meg Jézus születését.

E mellé vették még Jézusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedését, valamint első csodatételét is, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Utóbbiakat Máté evangéliumában olvashatjuk. Ily módon vált Jézus háromféle evangéliumi “megjelenése”, megnyilvánulása az ünnep tanításává. A Római Birodalom területén, december 24-25-én tartott szaturnália és Mithrász-ünnepségek miatt azonban a karácsony átkerült a december 25-i időpontra, és ezután a január 6-i ünnep új jelentést kapott. A katolikus egyházakban elsősorban a háromkirályok imádásának ünnepévé vált.
Vízkereszt ilyen értelmű átalakítása nem valósult meg egységesen. Jeruzsálemben még később is Jézus születését ünnepelték e napon, az ortodox egyházakban pedig ma is nagyobb ünnep vízkereszt karácsonynál, és az ünnep tárgya ma is Krisztus megkeresztelkedése. Ezért a keleti egyházakban ezen a napon nagy vízszentelést tartanak.


A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Ez a két szertartás kötődik az ünnephez nálunk.

Bod Péter így írt róla:
“Vízkereszt napja Boldogaszszony havának hatodik napjára esik, amely napot a rómaiak szenteltek Augustus császár tisztességére. A keresztények pedig a magok vallásokra alkalmaztatták, és nagy szorgalmatossággal szokták volt megszentelni. Micsoda nevei voltanak ennek az innepnek? Mondották ezt epifániának, megjelenés innepének, mert ezen a napon jelent meg az új csillag a bölcseknek. Melyre nézve nevezték a régiek festum luminarium, világosság innepének is. Mert a bölcsek megjelentek Jeruzsálemben, mert a Krisztus is ezen a napon megkeresztelkedvén, hivataljához fogott, és kijelentette ki légyen: arra nézve is mondatott teofániának, Isten megjelenésének. Mert a lakodalmazó házban a vizet borrá változtatta, és a maga hatalmát kimutatta, ezért nevezték ezt a napot bethfániának, háznál való megjelenésnek… Vízkeresztnek nevezték a magyarok. Miért?… Krisztus vízzel való megkeresztelkedésének emlékezetére…”

Az egyház már az előző nap délutánján megáldotta a vizet, amelyet kádakban, dézsákban a templomfolyosókra, udvarokra helyeztek el, hogy a hívek tetszésük szerint vehessenek belőle, és otthonukat ezzel felszenteljék. Az 1499. évi boroszlói szertartáskönyv szerint a szentelt víz használ a dögvész, a méreg ellen, sőt a béka és a mérges férgek ellen is, és ha igazi pap szenteli, egész évben nem romlik meg. A vízszenteléssel együtt történt a kréta szentelése is, amivel a pap a házak bejáratára felírta a három szent király kezdőbetűjét (G+M+B), oltalomként.

A házak megszentelése általában igen látványosan zajlott le. Először a 16. századból van rá adatunk. A plébános ezen a napon kezdte meg hívei látogatását, beszentelte a házat, számba vette a házbelieket. A papok, kántorok fáradságukért általában hálapénzt, ajándékot, de Göcsejben például sonkát, szalonnát, tojást, gabonafélét, babot kaptak. Amikor a pap elment, a gazda vagy a gazdasszony a helyére ült, majd kiseperték a pitvart, hogy a lány még abban az esztendőben férjhez menjen, a legény pedig megházasodjék.
A pap kíséretében angyaloknak és “háromkirályoknak” öltözött fiatalok jártak házról házra, és egy Jézus születését ábrázoló kép előtt többnyire verssel, énekkel köszöntötték az “Új királyt”. Így alakult ki a háromkirályjárás szokása. A kolozsvári jezsuiták a 18. század eleji feljegyzésében maradt meg ennek egyik legrégibb szövege.

De kik is voltak a háromkirályok? Nevüket az evangélium nem nevezi meg, sőt azt sem jegyzi fel, hogy pontosan hányan és honnan jöttek, csak azt mondja el, hogy mágusok, napkeleti bölcsek voltak. Az ősi néphagyomány már úgy tartotta, hogy számuk három. Beda Venerabilis, a 8. századi jeles író és tudós említette először a nevüket: Caspar, Melchior, Balthasar, azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A szír forrásokban az egyiket Gudophorhemnek nevezik, és néhány kutató e nevet azonosította Goudophare pártus királlyal, akit később Szent Tamás apostol keresztelt meg. Így alakult ki a háromkirályok elnevezés.
A háromkirályjárásról, avagy a napkeleti bölcseket megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulásáról, illetve játékáról, már a 16. század óta szólnak történeti adatok. A 17-18. századi szövegekben a pásztorjáték, a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek. A betlehemesek jellegzetes viselete a díszes papírsüveg, kellékük többnyire a csillag. Egyetlen állandó szövegmotívumuk: a csillagének:

“Háromkirályok napját,
Országunknak egy istápját,
Dicsérjük énekkel,
Vigadozó versekkel,
Szép jel és szép csillag
Szép napunk támad.”

Gáspár, Menyhért, Boldizsár párbeszédein vagy jövetelüket előadó versein kívül a karácsonyi énekekből átszármaztak a “Csordapásztorok …”, a “Mennyből az angyal …”, és a “Kicsoda az, ki oly nagyon kiált felettünk”.

Karácsony 2017

 

Istennek fia , aki született… Karácsony szent este..

Mennyből az angyal lejött hozzátok,
pásztorok, pásztorok!
Hogy Betlehembe sietve menvén
lássátok, lássátok.

Istennek fia , aki született
jászolban, jászolban,
Õ leszen néktek üdvözítõtök
valóban, valóban.

Mellette vagyon az édesanyja,
Mária, Mária.
Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik szent fia,
szent fia.

El is menének köszöntésre
azonnal, azonnal,
Szép ajándékot vivén szívükben
magukkal, magukkal.

A kis Jézuskát egyenlőképpen imádják, imádják,
A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják, mind áldják.

Aranyosi Ervin:

Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe!

 

Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe,
csak a jó szándékot engedd be a szívbe,
mert amíg kedvesség, szeretet vezérel,
hidd el, szomorúság, bánat úgysem ér el. Ezt a szeretetet tedd be egy csomagba,
s boldog lesz, ki ilyen ajándékot kap ma!
Arcodra tégy mosolyt, fénylőt és kedveset,
örömet okozni, meglásd, így is lehet! Gyújts reményt szívekbe, néhány kedves szóval,
s meglátod nyomában kevesebb a sóhaj!
Nyújts segítő kezet, éhesnek kenyeret,
karácsony ünnepe legyen a szeretet. Bár múlik az ünnep, a szeretet maradjon,
együtt érző szíved, azután is adjon!

Karácsonyra nem kérek mást, csak újabb 365 napot.

 

Mialatt, mit elrontottam, apránként kijavíthatok.
Esélyt kérek, ezret, százat, hogy egyre jobb legyek,
S ha bántottalak idők során, gyógyírt hozhassak Neked.

Legyen időm gyógyítani fájó lelki sebeket, s
Legyen időm újra fogni elengedett kezeket.
Legyen időm nevetésre, meghitt pillanatokra,
Legyen időm mindarra, mi mosolyt csal az arcokra.

Mikulás 2017

Szent Miklós napja!

Szent Miklós a keleti egyház, máig a legtiszteltebb szentje. Krisztus után született 245-ben, Patara városában egy gazdag család gyerekeként. Már kisgyerek korában árva maradt, szüleit egy járvány vitte el. Szüleitől örökölt vagyonával, nagybátyjához – aki érsek volt – Patara város kolostorába költözött. Már kisgyerek korában megszerette az ottani életet és végül a papi hivatást választotta. Életét mindvégig az emberiségnek és a gyerekeknek szánta.

270-ben Jeruzsálemben a tengerészek védőszentjévé választották. Zarándokútjáról hazatérve betért Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol a helyiek püspökké avatták.
Püspöki évei alatt mindvégig a gyerekek és a szegények megsegítésére szentelte életét. Vagyonát a gyerekek és szegények megsegítésére költötte, miközben tanított és a szeretetet hirdette. Egy éhínség idején a teljes egyház vagyonát szétosztotta a szegények között, halála után egy darabig ki is tiltották az Egyházból.

A kolostor közelében, ahol lakott, élt egy szegény parasztember, akinek volt három lánya. Egy séta közben akaratlanul meghallotta a három lány vitáját. A lányok azon vitatkoztak, hogy másnap melyikük áldozza fel magát rabszolgának, ahhoz, hogy megszabaduljanak a szegénységből és egyikőjük férjhez mehessen.

Miklós püspök meghallva ezt a tanakodást visszasietett a kolostorba és egy marék arannyal visszatérve bedobta azt az ablakon, majd elsietett. A lányok azt hitték csoda történt, egy évvel később a csoda ismét megtörtént. A másik lánynak is adott egy marék aranyat. A lányok lépteket hallottak az ablak alatt, ezért kisiettek, ekkor látták meg, hogy egy piros köpenyes ember rohan el az ablak elől. Harmadik évben az ablak zárva marad, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök felmászott a tetőre és a nyitott kéményen át bedobta az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kandalló szerű tűzhelyre. A keszkenőbe rakott arany épp belehullott a harisnyába.

Ezután terjedt el a hír, hogy a Mikulás minden évben megajándékozza a szegényeket. Egy idő után kitudódott, hogy ki is valójában a Mikulás, ugyanis az aranyak között amit a legkisebb lány kapott volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő adott régebb Miklós püspöknek. De ez alkalommal az is kiderült, hogy Miklós püspök minden évben december 5-én, névnapjának előestéjén rendszeresen megajándékozza a gyerekeket.

A keresztényüldözések idején elfogták, de kivégezni nem merték. A legenda szerint halálakor a lelkét angyalok vitték a végső nyughelyére, ahol egy forrás eredt. Innen hirdeti azóta is a Mikulás a szeretetet a gyerekeknek.

Ez a legenda szolgáltathatta alapját azoknak a szép szokásoknak kialakulásához, hogy Szent Miklós napján a szülők, nagyszülők, de a további családtagok is, kedes kis ajándékokkal kedveskedjenek a gyermekeknek, valamint egymásnak is.
Szent Mikós ünnepnapjának értelmezése és a gyakorlata az idők folyamán egyre inkább megváltozott. Így lassan-lassan Mikulás- nappá alakult és egyre inkább a lapföldi Mikulás-hagyománnyal hozták ezt kapcsolatba.

Természetesen, ez önmagában még nem lenne elítélendő, ám ezen a napon illendő, hogy megemlékezzünk Szent Miklós püspökünkről is. Az ő életéhez kapcsolódó további érdekes és tanulságos legendák viszont jó példákat, helyes irányt mutatnak mindennapjaink cselekedeteihez is.

Zelk Zoltán: Mikulás

Égi úton fúj szél,hulldogál a hó.

Nem bánja azt, útra kél Mikulás apó.

Vállán meleg köpönyeg, Fújhat már a szél,

Nem fagy meg a jó öreg, míg a földre ér.

Lent a földön dalba fog száz és száz harang,

Jó hogy itt vagy Mikulás, gilingi-galang.

Ablakba tett kiscipők, várják már jöttödet,

Hoztál cukrot, mogyorót, jóságos Öreg?!

-Hoztam bizony, hoztam én, hisz itt az idő.

Nem marad ma üresen egyetlen cipő.

Hajnalodik. Csillagok szaladnak elé.

Amint ballag Mikulás már hazafelé.

 

Szent Márton-nap 2017

Szent Márton legendája

A legenda szerint a 4. században a mai Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén a mai Franciaország területén lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal, majd aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában.

Innentől kezdve Istent szolgálta.  Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban.  A libák azonban gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tours püspökévé szentelték.

Márton életét végig csodák és hihetetlen gyógyulások kísérték. Szent István király később Magyarország védőszentjévé is választotta, majd az ő tiszteletére épült meg a világörökség egyik kárpát-medencei kincse, a mai Pannonhalmi Bencés Főapátság.

November 11.-én ünnepeljük Szent Márton napját.

Ebből az alkalomból érdemes felidézni néhány hagyományt, amely Mártonhoz és november 11-éhez kapcsolódik.

A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok.
Márton napja a hagyomány szerint a gazdasági munkák lezárásának ideje is, egyben a téli pihenés időszaka. Ekkor vágták le abban az évben először a hízott libákat és az újbort is ekkor kóstolták meg.
A hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, besózzák és meghintik friss majoranával, kívül-belül. Befűtik a kemencét, és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie, hogy ez könnyen elvégezhető legyen), és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna volt, esős, ha fehér akkor havas telet várta
Egyéb időjárással kapcsolatos „jóslások” is kötődnek ehhez a naphoz: ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. Egyes területeken úgy hiszik a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent.           A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.
Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

Szent Mihály napi hagyományok 2017 szeptember 29

Szent Mihály napi hagyományok, megfigyelések avagy holnaptól már a fű sem nő

Őszi évnegyedelő nap Mihály napja, s egész  Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.

Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor  kellemes meleg  ősz várható.  A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér.

    Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.

Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.

  •  A cselédfogadás (ez felfogadást jelent) egyik időpontja.
  • E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
  • Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. “Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!” – sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
  • Ilyenkor kezdődött a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott. Ekkor kezdődik a lakodalmak őszi időszaka.
  • A legény éppen Szent Mihály napján vitte el a  jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni. Ekkor még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek,  hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.
  • Mihály napja az őszi időszak ’hivatalos’ kezdő- s a természetbeni szolgáltatások teljesítésének határnapja, egyben keresztény jócselekedetként a szegények megvendégelésének, a „szegényetetésnek” ideje is.

Augusztus 20. nemzeti ünnep – Szent István napja

              Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe

 

hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István királyemlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik, Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott főünnepe.

1083-ban Szent László király augusztus 20-án, Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában (Imre herceggel, és Gellért püspökkel együtt), ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.

A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltásután, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

 

A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a hívők tisztelegnek Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja.

Az augusztus 20-i ünneplést nem csak az aktuális hatalom tiltotta meg bizonyos történelmi időszakokban, hanem más ellenzői is voltak. Más felekezetek, illetve a nem hívők szerint egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére és a Szent István-nap nem tudott valódi ünnepé válni, mert az egyházi és világi elemek összemosódása miatt az esemény összetartás helyett szétválasztja az embereket.

 

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA (AUGUSZTUS 15.)

Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Legrégebbi parancsolt ünnep, mert Szent István az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Szűz Máriát Boldogasszony elnevezése mögött a kutatás kereszténység előtti istenanyát sejt. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. Palóc vidékeken a gyerekágyas asszony ágyát, a lepedőkkel eltakart fekhelyét “Boldogasszony ágyának” nevezik. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették. A Muravidéken dologtiltó nap, nem volt szabad sütni, mert a tűz kitörne a kemencéből. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. Az ún. két Boldogasszony közét (aug.15- szept. 8.) szerencsés időszaknak tekintették, különösen az asszonyi munkát illetően. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtötték, mert úgy vélték, hogy sokáig elállnak. Ekkor kellett szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

A gombosi Szent László Búcsúi Napok 2017

Szent László-év 2017 – Bácska, egyetlen Szent László templomának búcsúi programjai:

 

 

Szent László zarándoklat

A Keresztény Értelmiségi Kör zarándoklatot szervez Szent László évében

az egyetlen bácskai Szent Lászlónak szentelt templomba Gombosra

Az egy napos zarándoklat időpontja: 2017. június 27., kedd

Úrnapja – az Oltáriszentség ünnepe 2017 június 15

Pünkösdvasárnap után két héttel tartjuk az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepét, népiesebb nevén az Úrnapját. Különlegessége a körmenet, amikor a hívek virágsátrakat emelnek, ahol oltárokat helyeznek el, és ezeknél a pappal együtt közösen imádkoznak.

A körmeneten, Magyarországon és a Felvidéken is, más országoktól eltérően, négy stáció van: négy oltárt állítanak. Az egyes stációknál felolvasnak az Evangéliumból és a pap az égtájak felé áldást oszt.

A katolikus közösségek tagjai már Úrnapja reggelén megkezdik az előkészületeket. A férfiak faágakat metszenek, amikből négy lombsátrat, a Csallóközben „színt”, készítenek a templom közelében. Ezt az asszonyok virágokkal díszítik fel, és szentképet, kis leterített oltárt, szőnyeget helyeznek belé. A kisgyermekek, főleg a kislányok, kosarakba gyűjtik a rózsaszirmokat, melyeket a pap és kísérete előtt szórnak egyik stációtól a másikig, a körmenet során. Az Oltáriszentséget a talpas szentségtartóban, más néven úrmutatóban hordozzák körül, s abban teszik ki ünnepélyes szentségimádásra is.

Úrnapja tulajdonképpen az élet győzelmének ünnepe is, hiszen ilyenkor már teljes pompájában virít a természet, minden üde zöld és csupa virág.

„Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne”

„Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?” Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él” – olvasható Úrnapjáról a Bibliában.