Anyák napja

Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg.

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során kés?bb is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték. Angliában az 1600-as években az ünnep keresztény vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követ? negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás el?tt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét.

Az ünnepet „felkarolták” a virágkeresked?k, üdvözl?lap-gyártók, cukorka- és ajándék-keresked?k, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszer?vé vált a kontinensen is.

Dsida Jen?: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ? véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyb?l reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyb?l jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg ?ket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

VIRÁGVASÁRNAP 2018 március 25

 

A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor szenvedése el?tt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát el?reküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedésér?l.

sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az el?ttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet.

A körmenet tehát jeruzsálemi eredet?, ahol a legutóbbi id?kig minden esztend?ben megismétl?dött a jeruzsálemi püspök személyében az Úr jelképes bevonulása a szent városba. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet el?tt, csak kés?bb nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje.

A katolikus egyházban korábban a vasárnapi szentmiséket reggel vagy délel?tt tartották, mivel szombat éjfélt?l szentségi böjt volt érvényben. A virágvasárnapi szentmise evangéliuma a jeruzsálemi bevonulásról szólt. A barokk korban terjedt el, hogy délután – a nagyhétre való készületként – oratóriumokat, passiókat adtak el?.

A liturgikus reform nyomán ma már a nap bármely szakában lehet szentmisét tartani, így ez a két hagyomány összekapcsolódott a szentmisében. Ennek a következménye, hogy a virágvasárnapi szentmisében két evangéliumi szakasz, a jeruzsálemi bevonulás és a szenvedéstörténet is elhangzik. A változást követve az ünnep hivatalos neve is „Urunk szenvedésének vasárnapja” lett.

A körmenet is megváltozott: eredetileg valahol a templomon kívül találkoztak, majd a barkák megáldása után vonultak a templomba, jelképezve Jézus bevonulását. Hivatalosan ma is a templomon kívül kell kezdeni a körmenetet, de ez nem mindig van így

Azokban az országokban – mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó f?zfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezd?dik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Máté evangéliumából. A megszentelt barkát a következ? év hamvazószerdája el?tt elégetik, ezzel hamvazza a pap a híveket.

A szentelt barkához számos hiedelem f?z?dik. A legelterjedtebb szerint, ha a templomból jövet lenyelnek bel?le egy-két szemet, az megvéd a hideglelést?l és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen.

Sándor, József, Benedek

Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget

 

Március 18. –  Sándor, március 19. – József, március 21. – Benedek

A népi id?jóslás szerint, ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha  nem, akkor hosszú, lucskos ?sz lesz. A zsák meleg a vágyakozást jelenti, hiszen József napján éppen nem sz?nik meg a szél, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”.

A népi megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt id?szakában tapasztalható  folyamatos, er?s szélfúvást: ezek a böjti szelek. Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, az sem jó, mert az gyenge termést jelez el?re.

Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi napéjegyenl?ség napja.

A meleg meghozatalához egy legenda is f?z?dik

“A hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldette Sándorral a meleget a földre. Sándor ment, mendegélt, de nagyon elfáradt a meleg súlya alatt.

Hiába törölgette a homlokát, lazította a ruháját, szomjas és fáradt maradt. Amint körülnézett, meglátott a Tejút mellett egy kocsmát. Hogy megpihenjen, ott lerakodott és iddogálni kezdett. Közben pillája elnehezülvén- ottfeledkezett. 

Szent Péter már megsokallta a földi embereknek a meleg utáni könyörgését, és Sándor után elküldte Jóskát, hogy keresse meg. Kereste, kereste, végre megtalálta az ivóban. A bor mellett azonban ? is elfeledkezett, hogy miért küldték. 

– Eriggy fiam, Benedek, aztán nézz utána, hol kujtorog a két lator! – indította útba a harmadikat is az öreg Péter. De biz, Benedek is úgy járt, mint a másik kett?, mert a Tejút melletti kocsmában igen jó bort mértek. 

Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égb?l , de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott, és Mátyást küldte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert már nagyon jókedvük volt, dalolásuk messzire elhallatszott. Bement hozzájuk. 

Amikor a három víg koma meglátta Mátyást ostorral a kezében, gyorsan szedték a sátorfájukat, és siettek a földre a zsák meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.”

Ezért mondják rájuk az ismert regulát, Mátyást pedig ezért tisztelték meg a jégtör? névvel.

Kálózi/ Kálóci/Kálóczi/Kálózy/Kálócy/Kalojzi, névrokoni találkozó Gomboson

   F   E   L   H   Í   V   Á   S  !    

Ezzel a felhívással szeretném felhívni a figyelmét és értesíteni minden kedves vajdasági, horvátországi, vagy nyugaton él?, vagy dolgozó, de innen elszármazott Névrokonomat. Mind-azokat a Kálózi, Kálóci, Kálóczi, Kálóczy, vagy a vezetéknév más változatát visel? egyéneket, családokat, valamint mind azokat, akiknek felmen?i között vannak, vagy voltak a név visel?i apai, anyai ágon és úgy gondolják, hogy a név által köt?dnek ehhez a névrokon közösséghez a következ?kr?l: 2018, április 28-án, Gomboson, (Bogojevo) megtartjuk az 

 E L S ?   V A J D A S Á G I   N É V R O K O N   T A L Á L K O Z Ó T.

A találkozóra mindenkit meghívunk és nagy szeretettel várunk.

A találkozó színhelye Gombos központjában lév? BECKER vendégl?.

A találkozónk célja, a meglév? rokoni szálak meger?sítése, az ismeretlenek megtalálása, felújítása.  A résztvev?k közötti kötetlen beszélgetés, barátkozás ismerkedés. Egymás családtörténelmének megismerése és ez-által a lehetséges közös gyökerek megtalálása. A Vajdasági Névrokon Baráti Társaság megalakítása.

A találkozóra vendégként meghívjuk a Magyarországi Kálóczi/Kálóczy Baráti Társaság Vezet?ségét. Javaslatunk a találkozó menetét illet?en a következ?:

  1. A-gyülekezés a Becker féle vendégl?ben 10,00 óráig.
  2. A résztvev? családok és egyének rövid bemutatkozása.
  3. A magyarországi vendégek bemutatkozása és ismertet?je a Kálóczi/Kálóczy Baráti Társaság megalakulásáról, tevékenységér?l, a Káliz nép eredetér?l, az eddigi eredményeikr?l, vetítéssel egybekötve.

Ebéd.

A résztvev?k döntését?l függ?en a Vajdasági Névrokon Baráti Társaság megalakítása és céljainak meghatározása.

A helyi programok közül javasoljuk:

  1. A Szent László Római Katolikus templomban szentmise él? és elhunyt Névrokonainkért.
  2. Látogatás a Gombosi Temet?ben.
  3. A Tájház megtekintése.

Az id? rövidsége miatt, ha úgy gondolják, hogy a hosszabb barátkozásnak, beszélgetésnek nagyobb jelent?sége van, mint az általunk javasolt három helyi program egyikének a megvalósítása, kérjük, fejtsék ki véleményüket.

Hozzászólásukban jelöljék meg javaslatukat

Az Étlap kínálata:

  1. LEVESEK. Savanyú leves, vagy
  2. Egyszer? házi leves

F?ÉTEL: Keverthús-rostélyos,

  1. Pomfrit, káposztasaláta, kenyér………………………..……..800 din.
  2. Üsz?paprikás, káposzta saláta, kenyér……………….…….600 din.
  3. Halpaprikás tészta/kenyér …………………..……………………600 din.
  4. S?lthal (1porció)

a.Ponty/süll?…………………….………………………………….…800 din.

  1. Harcsa…………………..………….……………………………………..700 din.
  2. Kecsege…………………………………..…………………………..… 1200 din.

Grátisz. Leves.

DESZERT: Palacsinta……………………………………………… 100 din.

Röviditalok……………………………………………..……….100-200 din.

Sör………………………………………………..…………………. 100-150 din.

Üdít?k………………………………………….…………………………..100 din.

Tea-kávé…………………………………………..….…………….80-100 din.

Gyakorlati szempontból az ebédválasztékot észszer? lenne 1-2 lehet?ségre sz?kíteni.

Kérek minden egyént, családot értesítsen részvételi szándékáról, a résztvev?k számáról, a választott ételr?l, valamint határozza meg a helyi programok egyikét. Mind-ezt közölje legkés?bb 2018. Április 21-ig. Id?közben várok minden javaslatot és jobbító észrevételt.

A következ? elérhet?ségeken:

E-mail: gombossferi@gmail.com 

Telefon: +38125/5875095, (az esti órákban 17-22 óráig).

Levélcím:

Kálózi Miklós  ul. Šumska 139. 25245 Gombos (Bogojevo) SZERBIA

…………………………………………………………………………………………………

Köszönöm mindenki közrem?ködését!

Baráti üdvözlettel az Önök Névrokona, Kálózi Miklós

Március 15.

1848. március 15.

Felvirradt.

Március 15-ike volt 1848.

Tízedik évfordulója annak a nagy katasztrófának, mellyel a korszellem óriás keze a régi Budapestet a föld színér?l eltörölte a jeges árvízzel, hogy helyet csináljon az újan emelked? dics? f?város számára.

Másodszor követelte a korszellem azt a csodát, mely eltörölje a régi, korhadt Magyarországot s alapot teremtsen az új, az Európában számot vet?, szabad Magyarországnak.

1848. március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének.

A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsb?l a magyarság szellemi életének központjába, a pesti megmozdulás f? szervez?i fiatal értelmiségiek (pl. Pet?fi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór) voltak. Pet?fi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a forradalom „akcióterve”: a szervez?k el?ször a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegz? Tizenkét pont és Pet?fi forradalmi hangvétel? verse, a Nemzeti dal, mely írások máig szimbolizálják március 15-ét.

Röplapok segítségével délután 3 órára a Nemzeti Múzeum kertjébe gy?lést hirdettek, ahol állítólag tízezer polgár volt már jelen. Fontos megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Pet?fi nem szavalta el versét a Nemzeti Múzeum lépcs?jén, bár az kétségkívül számos helyen elhangzott. A Múzeum-kertb?l a tömeg a Városházára, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéb?l Táncsics Mihályt. A Nemzeti Színházban este a nép kívánságára Katona József darabját, a Bánk bánt t?zték m?sorra, ezt azonban valószín?leg félbeszakította a betóduló forradalmi tömeg. Más városokkal ellentétben Pesten nem próbálták fegyveres er?vel feloszlatni a tüntetéseket, a forradalom vérontás nélkül zajlott.


A március 15-i eseményekre legnagyobb hatással Kossuth Lajos március 3-i országgy?lési beszéde bírt, melynek reformkövetelései, igaz, jóval radikálisabb formában, a Tizenkét pontban jelentek meg. A bécsi események csak bátorítást adtak a Pilvaxban naponta összegy?l? értelmiségi körnek, mely a kedvez?tlen id?járás ellenére eredménnyel szervezkedett (március 15-én vásárt is tartottak Pesten, ami hozzájárult a tüntetés sikeréhez). A pesti forradalom hatással volt a pozsonyi rendi országgy?lésre is, dönt? gy?zelemre segítve a reformok pártján állókat.

V. Ferdinánd és a bécsi udvar a pesti eseményeket követ?en nem merte visszautasítani a beadott feliratot, kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, aki március 23-án megalakította az els? felel?s ministeriumot (kormányt). A pesti forradalomnak is köszönhet? az áprilisi törvények megszületése (április 11.), amelyek eltörölték az elavult, rendiségen alapuló politikai rendszert és lehet?séget biztosítottak a polgári fejl?désre egy majdnem teljesen önálló Magyarország számára.


Megjött az id?,

Mit láta profétai lelkem el?re,
S még több, ami j?,
Mit még ad az isten, a nemzetek ?re…

Március 15-ét joggal tartjuk legnagyobb nemzeti ünnepünknek, mely nap minden korban a magyar szabadság szimbóluma maradt.

Szendrey Júlia 18 évesen ismerkedett  meg a  Pet?fivel, egy évvel kés?bb már házasok, s pont 1848 december 15-én születik gyermekük, március 15-e után éppen 9 hónapra.

Júlia a naplójában szenvedélyesnek és boldognak írja le a házasságukat, melynek Pet?fi halála vetett  igen hamar véget. Két évet tartott. Arra sem volt idejük, hogy egymásra unjanak!

1848 március 14-ér?l naplójában így írt a költ?: Az éj nagy részét ébren töltöttem feleségemmel együtt, bátor, lelkesít?, imádott kis feleségemmel, ki mindig buzdítólag áll gondolataim, terveim el?tt, mint a hadsereg el?tt a magasra emelt zászló. Azon tanácskoztunk, mit kell tenni, mert az határozottal állt el?ttünk, hogy tenni kell és mindjárt holnap… hátha holnapután már kés? lesz!

Júlia – aki éppúgy élete csúcspontjának tekintette a márciusi forradalmat, mint Pet?fi – 14-én éjjel a francia mintára kokárdát készített férjének, magának pedig nemzeti szín? f?köt?t. Saját szellemi terméke, hogy a fejfed? helyett a kokárdát a szív fölé helyezte. Március 15-én este már mindenki ezt hordta, s azóta is így ünnepeljük március 15-ét.

Március 8. Nemzetközi nőnap

A n?k iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi n?napot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A n?nap eredetileg a mai virágos, kedvesked?s megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredet?, harcos, a n?k egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásn? lépett sztrájkba a béregyenl?ségért és a munkaid? csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a n?k elleni er?szak, a n?ket ér? családon belüli er?szak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a n?k ellen elkövetett er?szak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.

Weöres Sándor: A n?

A n?: tet?t?l talpig élet.

A férfi: nagykép? kísértet.

A n?é: mind, mely él? és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderr?l egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

A férfi – akár bölcs, vagy csizmavarga –
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
cimkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik –
ha n?k szeméb?l rá élet sugárzik.
A n?: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
? lágy sóvárgás, helyzeti er?,
oly férfit vár, kit?l mozgásba j?.
Alakja, b?re hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, b?ven osztogatva;
de hogyha bárki kétked?en fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan cimkéinek b?vkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
ugy fér hozzá, ha az ? köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
? úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind ?néki fátyla;
és végs?, királyn?i díszruhája
a meztelenség.

Hamvazószerda

HAMVAZÓSZERDA a nagyböjt els? napja. Id?pontja Húsvét el?tt hat-héttel van.

Ezen a napon kezd?dik a Húsvét el?tti 40 napos böjt, a Szent Negyvennap (a Nagyböjt). Mivel a régi böjti gyakorlat a Nagyböjt idején teljes hústilalmat írt el? a híveknek, ezért a Hamvazószerda el?tti keddet a népnyelv Húshagyókedd-nek, a Feltámadás ünnepét pedig Húsvét-nak (= húsnak ismételt vétele) nevezte el. Ma a szigorú böjt csak Hamvazószerdán és Nagypénteken kötelez?.

Ezen a napon és a rákövetkez? vasárnapon a hívek homlokát az el?z? év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg (vagy kis kereszt alakú hamujellel jelölik meg). A hamvazó pap közben figyelmeztet: ?Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!?. A hamu az elmúlás természetes jelképe

A nagyböjt a b?nbocsánat szentségéhez járulás ideje. Régen ekkor kezd?dött a hittanulók felkészítése a keresztségre és a hívek általános b?nbánati ideje.

Karnevál herceg farsangi diadalmenete hamvazószerdára virradóan halottasmenetté változik. Európában általános szokás (volt), hogy a farsangot jelképez? alakot: óriás papírmasé bábut, medvemaszkát, vessz?b?l, szalmából, rongyból formált torz képmást megjátszott jajveszékelés közben kivégzik, többnyire hatalmas máglyán elégetik, maradványait pedig eltemetik.

A szokásnak farsangtemetés, téltemetés, télkihordás a neve.

Nem lehetetlen, hogy a régi id?kben a jelképes bábu helyett eleven embert égettek meg, aki a telet személyesítette meg. Julius Caesar a gall háborúról írt kommentárjaiban beszámol arról, hogy a kelták emberek tömegét áldozták fel ünnepeiken (így a februári Imbolc alkalmával is). Egy vessz?b?l font óriás alakba zárták ?ket, amit aztán felgyújtottak. Többen állítják, hogy a rítusba be nem avatott Caesart elragadta a fantáziája, s hogy a t?zre vetett áldozatok tisztulást keres?k voltak, akik egy földalatti járaton távoztak, miel?tt a „tisztító t?z” az életüket fenyegette volna. A t?zr?l, füstr?l valóban azt tartották régen, hogy a b?nt?l, betegségt?l megtisztítja az embert. A középkori Nyugat-Európában a fentebb leírt módhoz hasonlóan „fert?tlenítették” a tél utóján a falvak, városok határában lév? lepratelepek lakóit. Annyi bizonyos, hogy a máglyahalált halt farsangherceg a kelták elégetett vessz?óriásának egyenes ágú leszármazottja, s hogy a karneváli rítusban mind a halál (a telet jelképez? bábué), mind a megtisztulás mozzanata (a „gyászolóké”) jelen van.

Bálint nap – Valentin nap

 

Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával él?k véd?szentje. Magyarországon e szentnek nem alakult ki jelent?s egyházi kultusza. Az angolszász országokban Valentine (Bálint) napján (február 14-én) tartott Valentine’s Day (magyarul: Bálint-nap) ünnepe a 20. század végét?l világszerte elterjedt világi “szerelmes-ünnepként”. Az angolszász szokás Magyarországon az angol elnevezés magyarosított formájú átvételével, mint Valentin-nap vált ismertté és népszer?vé az 1990-es évekt?l kezd?d?en. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket, vagy szerelmes üzenettel kedveskednek neki. A Valentin-nap vallási eredete világszerte, így Magyarországon is elhomályosult.

Valentin nap – Bálint nap története

 

Szent Bálint napján (február 14-én) tartják f?leg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és népszer?vé az 1990-es évekt?l kezd?d?en. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

A history.com szerint Bálint alakja egy szimpatikus, h?sies és legf?képpen: romantikus figurát sejtet. Ezért lehetett Valentin a középkori Angliában és Franciaországban rendkívül népszer? szent. Angliából a kultusz aztán átterjedt Amerikába.

 

Valentin napi- Bálint napi szokások

 

A szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok véd?szentjévé vált Angliában és Franciaországban. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerez? eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi v?legénynek a megérkezése az égi esküv?re.

Valentin napja a szerelmesek napja. Ilyenkor a párok megajándékozzák egymást, együtt töltik a napot, ünneplik szerelmüket. Érdekes szokások, hagyományok f?z?dnek ehhez az ünnephez.

A hazánkban is széles körben elterjedt ünnepet mindenki másképp ünnepli, de talán a legfontosabb mindenkinél az együtt töltött id?, amire a rohanó hétköznapokban egyéként egyre kevesebb lehet?ség van.

 

Január 22 Magyar kultúra napja

Ma van a magyar kultúra napja, melyet minden évben január 22-én tartanak.

El?ször 1989. január 22-én tartották meg a magyar kultúra napját, és azóta minden évben sor kerül rá ezen a napon. Mára több hagyomány is csatlakozott hozzá, ilyenkor országszerte számos kulturális és m?vészeti rendezvényt tartanak, valamint e naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, 1933 óta pedig az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat is.

“Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk er?sítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéz? tárgyi és szellemi értékeinket”

Január 20. Fábián és Sebestyén napja

Szent Fábián napját 1969-ig Szent Sebestyén vértanú napjával együtt tartották.
Szent Sebestyén napja: Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:  Legendája szerint Diocletianus császárnak (284-305) – aki a legutolsó nagy keresztényüldözéseket elrendelte – a kegyence volt.

Szent Fábián (lat. Fabianus) pápa  vértanúságának napja január 20. Születését 200-ra, megölését a 250-es évekre teszik.  A katakombák körüli szolgálataira korán felfigyeltek, a vértanúk közül nem egyet ? temettetett el. Pápasága idején, a római egyház megszervezésekor külön figyelmet szentelt a katakombáknak, a vértanúk sírjait rendbe hozattatta.

Császári test?rparancsnok volt, akit keresztény hitvallása eredményeképpen  nyíllal végeztek ki.A keresztény ikonográfiában számos szent attribútuma, egyben  halálának el?idéz?je a nyíl. Közülük a reneszánsz kedvelt fest?i témája, Szent Sebestyén  személye  a legismertebb. Legendája szerint Diocletianus és Maximianus társcsászárok test?rtisztje volt, és hitéért vértanúságot szenvedett.  Barbár módon egy karóhoz kötözték és belel?ttek egy rakás nyilat.

Kivégz?i   azt hitték, hogy meghalt a nyilaktól,  de Sebestyén  még élt és fel is gyógyult, s jelentkezett szolgálatra.
Hitéért másodszor is elítélték, és ekkor halálra botozták.
A középkortól kezdve  Sebestyént hívták segítségül  járványok  idején, mivel ?  „feltámadt” a nyilak okozta sebeib?l, s  a pestist a nyilakkal azonosították. Sebestyén alakja  nélkül pestisoszlopot sem  igen találunk.

Sebestyén egyik leghíresebb ókeresztény vértanú volt. A  középkor végén alig  épült templom,  ahonnét Sebestyén képe vagy  szobra hiányoznék. A Sebestyén-kultusz a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze. Járványok idején hozzá fohászkodtak.

 Fábián napja:
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Fábián és Sebestyén napján
A nedv ébred a fák alján.
Halad, halad napról-napra,
Díszét a fa t?le kapja.
Ha sok a köd januárban,
Tavasszal fürdünk a sárban.
S ha szúnyogok is táncolnak,
Abrak után nézz már holnap!

Ezen a napon kezd az életnedv a fában ismét megindulni, most kezd?dik tehát a tavaszi megújulás.

Zsírban fánkot sütnek, s megeszik, hogy a szél le ne tépje a háztet?t.