Szent Márton-nap 2017

Szent Márton legendája

A legenda szerint a 4. században a mai Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén a mai Franciaország területén lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal, majd aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában.

Innentől kezdve Istent szolgálta.  Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban.  A libák azonban gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tours püspökévé szentelték.

Márton életét végig csodák és hihetetlen gyógyulások kísérték. Szent István király később Magyarország védőszentjévé is választotta, majd az ő tiszteletére épült meg a világörökség egyik kárpát-medencei kincse, a mai Pannonhalmi Bencés Főapátság.

November 11.-én ünnepeljük Szent Márton napját.

Ebből az alkalomból érdemes felidézni néhány hagyományt, amely Mártonhoz és november 11-éhez kapcsolódik.

A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok.
Márton napja a hagyomány szerint a gazdasági munkák lezárásának ideje is, egyben a téli pihenés időszaka. Ekkor vágták le abban az évben először a hízott libákat és az újbort is ekkor kóstolták meg.
A hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, besózzák és meghintik friss majoranával, kívül-belül. Befűtik a kemencét, és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie, hogy ez könnyen elvégezhető legyen), és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna volt, esős, ha fehér akkor havas telet várta
Egyéb időjárással kapcsolatos „jóslások” is kötődnek ehhez a naphoz: ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. Egyes területeken úgy hiszik a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent.           A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.
Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

Szent Mihály napi hagyományok 2017 szeptember 29

Szent Mihály napi hagyományok, megfigyelések avagy holnaptól már a fű sem nő

Őszi évnegyedelő nap Mihály napja, s egész  Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.

Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor  kellemes meleg  ősz várható.  A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér.

    Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.

Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.

  •  A cselédfogadás (ez felfogadást jelent) egyik időpontja.
  • E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
  • Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. “Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!” – sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
  • Ilyenkor kezdődött a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott. Ekkor kezdődik a lakodalmak őszi időszaka.
  • A legény éppen Szent Mihály napján vitte el a  jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni. Ekkor még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek,  hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.
  • Mihály napja az őszi időszak ’hivatalos’ kezdő- s a természetbeni szolgáltatások teljesítésének határnapja, egyben keresztény jócselekedetként a szegények megvendégelésének, a „szegényetetésnek” ideje is.

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA (AUGUSZTUS 15.)

Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Legrégebbi parancsolt ünnep, mert Szent István az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Szűz Máriát Boldogasszony elnevezése mögött a kutatás kereszténység előtti istenanyát sejt. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. Palóc vidékeken a gyerekágyas asszony ágyát, a lepedőkkel eltakart fekhelyét “Boldogasszony ágyának” nevezik. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették. A Muravidéken dologtiltó nap, nem volt szabad sütni, mert a tűz kitörne a kemencéből. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. Az ún. két Boldogasszony közét (aug.15- szept. 8.) szerencsés időszaknak tekintették, különösen az asszonyi munkát illetően. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtötték, mert úgy vélték, hogy sokáig elállnak. Ekkor kellett szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

A gombosi Szent László Búcsúi Napok 2017

Szent László-év 2017 – Bácska, egyetlen Szent László templomának búcsúi programjai:

 

 

Szent László zarándoklat

A Keresztény Értelmiségi Kör zarándoklatot szervez Szent László évében

az egyetlen bácskai Szent Lászlónak szentelt templomba Gombosra

Az egy napos zarándoklat időpontja: 2017. június 27., kedd

Úrnapja – az Oltáriszentség ünnepe 2017 június 15

Pünkösdvasárnap után két héttel tartjuk az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepét, népiesebb nevén az Úrnapját. Különlegessége a körmenet, amikor a hívek virágsátrakat emelnek, ahol oltárokat helyeznek el, és ezeknél a pappal együtt közösen imádkoznak.

A körmeneten, Magyarországon és a Felvidéken is, más országoktól eltérően, négy stáció van: négy oltárt állítanak. Az egyes stációknál felolvasnak az Evangéliumból és a pap az égtájak felé áldást oszt.

A katolikus közösségek tagjai már Úrnapja reggelén megkezdik az előkészületeket. A férfiak faágakat metszenek, amikből négy lombsátrat, a Csallóközben „színt”, készítenek a templom közelében. Ezt az asszonyok virágokkal díszítik fel, és szentképet, kis leterített oltárt, szőnyeget helyeznek belé. A kisgyermekek, főleg a kislányok, kosarakba gyűjtik a rózsaszirmokat, melyeket a pap és kísérete előtt szórnak egyik stációtól a másikig, a körmenet során. Az Oltáriszentséget a talpas szentségtartóban, más néven úrmutatóban hordozzák körül, s abban teszik ki ünnepélyes szentségimádásra is.

Úrnapja tulajdonképpen az élet győzelmének ünnepe is, hiszen ilyenkor már teljes pompájában virít a természet, minden üde zöld és csupa virág.

„Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne”

„Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?” Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él” – olvasható Úrnapjáról a Bibliában.

Pünkösd 2017 június 4

Pünkösd

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek , ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.

GOMBOSNÁL A MAGYAR JÉGTÖRŐK 2017.01.19.

Visszaemlékezve a gyerekkori nagy telekre, fagyokra, emlékszem azokra a nagy robbanásokra a Duna irányából, melyekkel az összeállt jeget indították tovább, nehogy beduguljon a folyó és árvizet idézzen elő. Nem is értettem, mert azt is hallottuk, hogy régen a Duna jegén szánkókkal mentek át a lakodalmasok, amikor a hegyi legény gombosi lányt vett el feleségül.

Valahogy nem fér össze a két rege. Egyszer szánkókkal járták a Dunát, máskor a jeget kellett robbantani, nehogy kárt okozzon.

Már volt olyan eset előbb is, hogy a magyar jégtörők járták a folyót jégmentesíteni, szerencsére csak évtizedenként történt.Valószínű azért nincs Szerbiának se egyetlen jégtörő hajója sem, van a magyaroknak… Most, négy magyar jégtörő töri a 2 méter vastag tömböket. Most számol a szerb benfentes, megt a jégtörők órabére 15.000 dinár körül van, és még hetekig is itt “ropogtassák” a táblákat.