VIRÁGVASÁRNAP 2018 március 25

 

A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor szenvedése el?tt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát el?reküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedésér?l.

sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az el?ttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet.

A körmenet tehát jeruzsálemi eredet?, ahol a legutóbbi id?kig minden esztend?ben megismétl?dött a jeruzsálemi püspök személyében az Úr jelképes bevonulása a szent városba. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet el?tt, csak kés?bb nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje.

A katolikus egyházban korábban a vasárnapi szentmiséket reggel vagy délel?tt tartották, mivel szombat éjfélt?l szentségi böjt volt érvényben. A virágvasárnapi szentmise evangéliuma a jeruzsálemi bevonulásról szólt. A barokk korban terjedt el, hogy délután – a nagyhétre való készületként – oratóriumokat, passiókat adtak el?.

A liturgikus reform nyomán ma már a nap bármely szakában lehet szentmisét tartani, így ez a két hagyomány összekapcsolódott a szentmisében. Ennek a következménye, hogy a virágvasárnapi szentmisében két evangéliumi szakasz, a jeruzsálemi bevonulás és a szenvedéstörténet is elhangzik. A változást követve az ünnep hivatalos neve is „Urunk szenvedésének vasárnapja” lett.

A körmenet is megváltozott: eredetileg valahol a templomon kívül találkoztak, majd a barkák megáldása után vonultak a templomba, jelképezve Jézus bevonulását. Hivatalosan ma is a templomon kívül kell kezdeni a körmenetet, de ez nem mindig van így

Azokban az országokban – mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó f?zfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezd?dik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Máté evangéliumából. A megszentelt barkát a következ? év hamvazószerdája el?tt elégetik, ezzel hamvazza a pap a híveket.

A szentelt barkához számos hiedelem f?z?dik. A legelterjedtebb szerint, ha a templomból jövet lenyelnek bel?le egy-két szemet, az megvéd a hideglelést?l és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen.

Sándor, József, Benedek

Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget

 

Március 18. –  Sándor, március 19. – József, március 21. – Benedek

A népi id?jóslás szerint, ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha  nem, akkor hosszú, lucskos ?sz lesz. A zsák meleg a vágyakozást jelenti, hiszen József napján éppen nem sz?nik meg a szél, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”.

A népi megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt id?szakában tapasztalható  folyamatos, er?s szélfúvást: ezek a böjti szelek. Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, az sem jó, mert az gyenge termést jelez el?re.

Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi napéjegyenl?ség napja.

A meleg meghozatalához egy legenda is f?z?dik

“A hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldette Sándorral a meleget a földre. Sándor ment, mendegélt, de nagyon elfáradt a meleg súlya alatt.

Hiába törölgette a homlokát, lazította a ruháját, szomjas és fáradt maradt. Amint körülnézett, meglátott a Tejút mellett egy kocsmát. Hogy megpihenjen, ott lerakodott és iddogálni kezdett. Közben pillája elnehezülvén- ottfeledkezett. 

Szent Péter már megsokallta a földi embereknek a meleg utáni könyörgését, és Sándor után elküldte Jóskát, hogy keresse meg. Kereste, kereste, végre megtalálta az ivóban. A bor mellett azonban ? is elfeledkezett, hogy miért küldték. 

– Eriggy fiam, Benedek, aztán nézz utána, hol kujtorog a két lator! – indította útba a harmadikat is az öreg Péter. De biz, Benedek is úgy járt, mint a másik kett?, mert a Tejút melletti kocsmában igen jó bort mértek. 

Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égb?l , de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott, és Mátyást küldte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert már nagyon jókedvük volt, dalolásuk messzire elhallatszott. Bement hozzájuk. 

Amikor a három víg koma meglátta Mátyást ostorral a kezében, gyorsan szedték a sátorfájukat, és siettek a földre a zsák meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.”

Ezért mondják rájuk az ismert regulát, Mátyást pedig ezért tisztelték meg a jégtör? névvel.

Kálózi/ Kálóci/Kálóczi/Kálózy/Kálócy/Kalojzi, névrokoni találkozó Gomboson

   F   E   L   H   Í   V   Á   S  !    

Ezzel a felhívással szeretném felhívni a figyelmét és értesíteni minden kedves vajdasági, horvátországi, vagy nyugaton él?, vagy dolgozó, de innen elszármazott Névrokonomat. Mind-azokat a Kálózi, Kálóci, Kálóczi, Kálóczy, vagy a vezetéknév más változatát visel? egyéneket, családokat, valamint mind azokat, akiknek felmen?i között vannak, vagy voltak a név visel?i apai, anyai ágon és úgy gondolják, hogy a név által köt?dnek ehhez a névrokon közösséghez a következ?kr?l: 2018, április 28-án, Gomboson, (Bogojevo) megtartjuk az 

 E L S ?   V A J D A S Á G I   N É V R O K O N   T A L Á L K O Z Ó T.

A találkozóra mindenkit meghívunk és nagy szeretettel várunk.

A találkozó színhelye Gombos központjában lév? BECKER vendégl?.

A találkozónk célja, a meglév? rokoni szálak meger?sítése, az ismeretlenek megtalálása, felújítása.  A résztvev?k közötti kötetlen beszélgetés, barátkozás ismerkedés. Egymás családtörténelmének megismerése és ez-által a lehetséges közös gyökerek megtalálása. A Vajdasági Névrokon Baráti Társaság megalakítása.

A találkozóra vendégként meghívjuk a Magyarországi Kálóczi/Kálóczy Baráti Társaság Vezet?ségét. Javaslatunk a találkozó menetét illet?en a következ?:

  1. A-gyülekezés a Becker féle vendégl?ben 10,00 óráig.
  2. A résztvev? családok és egyének rövid bemutatkozása.
  3. A magyarországi vendégek bemutatkozása és ismertet?je a Kálóczi/Kálóczy Baráti Társaság megalakulásáról, tevékenységér?l, a Káliz nép eredetér?l, az eddigi eredményeikr?l, vetítéssel egybekötve.

Ebéd.

A résztvev?k döntését?l függ?en a Vajdasági Névrokon Baráti Társaság megalakítása és céljainak meghatározása.

A helyi programok közül javasoljuk:

  1. A Szent László Római Katolikus templomban szentmise él? és elhunyt Névrokonainkért.
  2. Látogatás a Gombosi Temet?ben.
  3. A Tájház megtekintése.

Az id? rövidsége miatt, ha úgy gondolják, hogy a hosszabb barátkozásnak, beszélgetésnek nagyobb jelent?sége van, mint az általunk javasolt három helyi program egyikének a megvalósítása, kérjük, fejtsék ki véleményüket.

Hozzászólásukban jelöljék meg javaslatukat

Az Étlap kínálata:

  1. LEVESEK. Savanyú leves, vagy
  2. Egyszer? házi leves

F?ÉTEL: Keverthús-rostélyos,

  1. Pomfrit, káposztasaláta, kenyér………………………..……..800 din.
  2. Üsz?paprikás, káposzta saláta, kenyér……………….…….600 din.
  3. Halpaprikás tészta/kenyér …………………..……………………600 din.
  4. S?lthal (1porció)

a.Ponty/süll?…………………….………………………………….…800 din.

  1. Harcsa…………………..………….……………………………………..700 din.
  2. Kecsege…………………………………..…………………………..… 1200 din.

Grátisz. Leves.

DESZERT: Palacsinta……………………………………………… 100 din.

Röviditalok……………………………………………..……….100-200 din.

Sör………………………………………………..…………………. 100-150 din.

Üdít?k………………………………………….…………………………..100 din.

Tea-kávé…………………………………………..….…………….80-100 din.

Gyakorlati szempontból az ebédválasztékot észszer? lenne 1-2 lehet?ségre sz?kíteni.

Kérek minden egyént, családot értesítsen részvételi szándékáról, a résztvev?k számáról, a választott ételr?l, valamint határozza meg a helyi programok egyikét. Mind-ezt közölje legkés?bb 2018. Április 21-ig. Id?közben várok minden javaslatot és jobbító észrevételt.

A következ? elérhet?ségeken:

E-mail: gombossferi@gmail.com 

Telefon: +38125/5875095, (az esti órákban 17-22 óráig).

Levélcím:

Kálózi Miklós  ul. Šumska 139. 25245 Gombos (Bogojevo) SZERBIA

…………………………………………………………………………………………………

Köszönöm mindenki közrem?ködését!

Baráti üdvözlettel az Önök Névrokona, Kálózi Miklós

Március 15.

1848. március 15.

Felvirradt.

Március 15-ike volt 1848.

Tízedik évfordulója annak a nagy katasztrófának, mellyel a korszellem óriás keze a régi Budapestet a föld színér?l eltörölte a jeges árvízzel, hogy helyet csináljon az újan emelked? dics? f?város számára.

Másodszor követelte a korszellem azt a csodát, mely eltörölje a régi, korhadt Magyarországot s alapot teremtsen az új, az Európában számot vet?, szabad Magyarországnak.

1848. március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének.

A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsb?l a magyarság szellemi életének központjába, a pesti megmozdulás f? szervez?i fiatal értelmiségiek (pl. Pet?fi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór) voltak. Pet?fi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a forradalom „akcióterve”: a szervez?k el?ször a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegz? Tizenkét pont és Pet?fi forradalmi hangvétel? verse, a Nemzeti dal, mely írások máig szimbolizálják március 15-ét.

Röplapok segítségével délután 3 órára a Nemzeti Múzeum kertjébe gy?lést hirdettek, ahol állítólag tízezer polgár volt már jelen. Fontos megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Pet?fi nem szavalta el versét a Nemzeti Múzeum lépcs?jén, bár az kétségkívül számos helyen elhangzott. A Múzeum-kertb?l a tömeg a Városházára, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéb?l Táncsics Mihályt. A Nemzeti Színházban este a nép kívánságára Katona József darabját, a Bánk bánt t?zték m?sorra, ezt azonban valószín?leg félbeszakította a betóduló forradalmi tömeg. Más városokkal ellentétben Pesten nem próbálták fegyveres er?vel feloszlatni a tüntetéseket, a forradalom vérontás nélkül zajlott.


A március 15-i eseményekre legnagyobb hatással Kossuth Lajos március 3-i országgy?lési beszéde bírt, melynek reformkövetelései, igaz, jóval radikálisabb formában, a Tizenkét pontban jelentek meg. A bécsi események csak bátorítást adtak a Pilvaxban naponta összegy?l? értelmiségi körnek, mely a kedvez?tlen id?járás ellenére eredménnyel szervezkedett (március 15-én vásárt is tartottak Pesten, ami hozzájárult a tüntetés sikeréhez). A pesti forradalom hatással volt a pozsonyi rendi országgy?lésre is, dönt? gy?zelemre segítve a reformok pártján állókat.

V. Ferdinánd és a bécsi udvar a pesti eseményeket követ?en nem merte visszautasítani a beadott feliratot, kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, aki március 23-án megalakította az els? felel?s ministeriumot (kormányt). A pesti forradalomnak is köszönhet? az áprilisi törvények megszületése (április 11.), amelyek eltörölték az elavult, rendiségen alapuló politikai rendszert és lehet?séget biztosítottak a polgári fejl?désre egy majdnem teljesen önálló Magyarország számára.


Megjött az id?,

Mit láta profétai lelkem el?re,
S még több, ami j?,
Mit még ad az isten, a nemzetek ?re…

Március 15-ét joggal tartjuk legnagyobb nemzeti ünnepünknek, mely nap minden korban a magyar szabadság szimbóluma maradt.

Szendrey Júlia 18 évesen ismerkedett  meg a  Pet?fivel, egy évvel kés?bb már házasok, s pont 1848 december 15-én születik gyermekük, március 15-e után éppen 9 hónapra.

Júlia a naplójában szenvedélyesnek és boldognak írja le a házasságukat, melynek Pet?fi halála vetett  igen hamar véget. Két évet tartott. Arra sem volt idejük, hogy egymásra unjanak!

1848 március 14-ér?l naplójában így írt a költ?: Az éj nagy részét ébren töltöttem feleségemmel együtt, bátor, lelkesít?, imádott kis feleségemmel, ki mindig buzdítólag áll gondolataim, terveim el?tt, mint a hadsereg el?tt a magasra emelt zászló. Azon tanácskoztunk, mit kell tenni, mert az határozottal állt el?ttünk, hogy tenni kell és mindjárt holnap… hátha holnapután már kés? lesz!

Júlia – aki éppúgy élete csúcspontjának tekintette a márciusi forradalmat, mint Pet?fi – 14-én éjjel a francia mintára kokárdát készített férjének, magának pedig nemzeti szín? f?köt?t. Saját szellemi terméke, hogy a fejfed? helyett a kokárdát a szív fölé helyezte. Március 15-én este már mindenki ezt hordta, s azóta is így ünnepeljük március 15-ét.

Március 8. Nemzetközi nőnap

A n?k iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi n?napot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A n?nap eredetileg a mai virágos, kedvesked?s megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredet?, harcos, a n?k egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásn? lépett sztrájkba a béregyenl?ségért és a munkaid? csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a n?k elleni er?szak, a n?ket ér? családon belüli er?szak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a n?k ellen elkövetett er?szak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.

Weöres Sándor: A n?

A n?: tet?t?l talpig élet.

A férfi: nagykép? kísértet.

A n?é: mind, mely él? és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderr?l egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

A férfi – akár bölcs, vagy csizmavarga –
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
cimkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik –
ha n?k szeméb?l rá élet sugárzik.
A n?: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
? lágy sóvárgás, helyzeti er?,
oly férfit vár, kit?l mozgásba j?.
Alakja, b?re hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, b?ven osztogatva;
de hogyha bárki kétked?en fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan cimkéinek b?vkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
ugy fér hozzá, ha az ? köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
? úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind ?néki fátyla;
és végs?, királyn?i díszruhája
a meztelenség.

Január 22 Magyar kultúra napja

Ma van a magyar kultúra napja, melyet minden évben január 22-én tartanak.

El?ször 1989. január 22-én tartották meg a magyar kultúra napját, és azóta minden évben sor kerül rá ezen a napon. Mára több hagyomány is csatlakozott hozzá, ilyenkor országszerte számos kulturális és m?vészeti rendezvényt tartanak, valamint e naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, 1933 óta pedig az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat is.

“Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk er?sítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéz? tárgyi és szellemi értékeinket”

Január 20. Fábián és Sebestyén napja

Szent Fábián napját 1969-ig Szent Sebestyén vértanú napjával együtt tartották.
Szent Sebestyén napja: Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:  Legendája szerint Diocletianus császárnak (284-305) – aki a legutolsó nagy keresztényüldözéseket elrendelte – a kegyence volt.

Szent Fábián (lat. Fabianus) pápa  vértanúságának napja január 20. Születését 200-ra, megölését a 250-es évekre teszik.  A katakombák körüli szolgálataira korán felfigyeltek, a vértanúk közül nem egyet ? temettetett el. Pápasága idején, a római egyház megszervezésekor külön figyelmet szentelt a katakombáknak, a vértanúk sírjait rendbe hozattatta.

Császári test?rparancsnok volt, akit keresztény hitvallása eredményeképpen  nyíllal végeztek ki.A keresztény ikonográfiában számos szent attribútuma, egyben  halálának el?idéz?je a nyíl. Közülük a reneszánsz kedvelt fest?i témája, Szent Sebestyén  személye  a legismertebb. Legendája szerint Diocletianus és Maximianus társcsászárok test?rtisztje volt, és hitéért vértanúságot szenvedett.  Barbár módon egy karóhoz kötözték és belel?ttek egy rakás nyilat.

Kivégz?i   azt hitték, hogy meghalt a nyilaktól,  de Sebestyén  még élt és fel is gyógyult, s jelentkezett szolgálatra.
Hitéért másodszor is elítélték, és ekkor halálra botozták.
A középkortól kezdve  Sebestyént hívták segítségül  járványok  idején, mivel ?  „feltámadt” a nyilak okozta sebeib?l, s  a pestist a nyilakkal azonosították. Sebestyén alakja  nélkül pestisoszlopot sem  igen találunk.

Sebestyén egyik leghíresebb ókeresztény vértanú volt. A  középkor végén alig  épült templom,  ahonnét Sebestyén képe vagy  szobra hiányoznék. A Sebestyén-kultusz a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze. Járványok idején hozzá fohászkodtak.

 Fábián napja:
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Fábián és Sebestyén napján
A nedv ébred a fák alján.
Halad, halad napról-napra,
Díszét a fa t?le kapja.
Ha sok a köd januárban,
Tavasszal fürdünk a sárban.
S ha szúnyogok is táncolnak,
Abrak után nézz már holnap!

Ezen a napon kezd az életnedv a fában ismét megindulni, most kezd?dik tehát a tavaszi megújulás.

Zsírban fánkot sütnek, s megeszik, hogy a szél le ne tépje a háztet?t.

Január 6 – Vizkereszt

Január 6-a, Vízkereszt napja, más néven háromkirályok vagy epifánia, ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, sokan ilyenkor szedik le a karácsonyfát és a díszeket. A keleti egyház e napon Krisztus megszületését ünnepli, a nyugati egyház pedig a napkeleti bölcsekr?l, Jézus megkeresztelésér?l és els? csodatételér?l emlékezik meg. Azt viszont nagyon kevesen tudják, mennyire összetett e nap: honnan is ered, milyen hagyományok, szokások övezik, és hogy régebbi ünnep, mint a karácsony.

Az epifánia a görög epiphaneia szóból ered, amelynek jelentése “megjelenés” (a “megjelenni, felt?nni” igéb?l). Eredetileg Jézus születésének ünnepe volt, nyomai a 3. századtól fellelhet?k – ?sibb, mint a karácsony. Az ünnepnap eredeti elnevezése – Epiphania Domine (az Úr eljövetele) – is erre a tartalomra utal. Már az ókori görögök vallási kultuszaiban is az istenek megjelenését jelentette, ahol a nagyobb istenek megjelenését, “epiphaniáját” évenként megünnepelték. Epiphaneia ünnepét a 4. században tartották meg els?ként a korai keresztény egyházak, a görög egyház pedig egészen az 5. századig ekkor ülte meg Jézus születését.

E mellé vették még Jézusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedését, valamint els? csodatételét is, amikor a kánai menyegz?n a vizet borrá változtatta. Utóbbiakat Máté evangéliumában olvashatjuk. Ily módon vált Jézus háromféle evangéliumi “megjelenése”, megnyilvánulása az ünnep tanításává. A Római Birodalom területén, december 24-25-én tartott szaturnália és Mithrász-ünnepségek miatt azonban a karácsony átkerült a december 25-i id?pontra, és ezután a január 6-i ünnep új jelentést kapott. A katolikus egyházakban els?sorban a háromkirályok imádásának ünnepévé vált.
Vízkereszt ilyen értelm? átalakítása nem valósult meg egységesen. Jeruzsálemben még kés?bb is Jézus születését ünnepelték e napon, az ortodox egyházakban pedig ma is nagyobb ünnep vízkereszt karácsonynál, és az ünnep tárgya ma is Krisztus megkeresztelkedése. Ezért a keleti egyházakban ezen a napon nagy vízszentelést tartanak.


A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséb?l, megkereszteléséb?l ered. A víz és a tömjén megszenteléséb?l alakult ki a házszentelés hagyománya is. Ez a két szertartás köt?dik az ünnephez nálunk.

Bod Péter így írt róla:
“Vízkereszt napja Boldogaszszony havának hatodik napjára esik, amely napot a rómaiak szenteltek Augustus császár tisztességére. A keresztények pedig a magok vallásokra alkalmaztatták, és nagy szorgalmatossággal szokták volt megszentelni. Micsoda nevei voltanak ennek az innepnek? Mondották ezt epifániának, megjelenés innepének, mert ezen a napon jelent meg az új csillag a bölcseknek. Melyre nézve nevezték a régiek festum luminarium, világosság innepének is. Mert a bölcsek megjelentek Jeruzsálemben, mert a Krisztus is ezen a napon megkeresztelkedvén, hivataljához fogott, és kijelentette ki légyen: arra nézve is mondatott teofániának, Isten megjelenésének. Mert a lakodalmazó házban a vizet borrá változtatta, és a maga hatalmát kimutatta, ezért nevezték ezt a napot bethfániának, háznál való megjelenésnek… Vízkeresztnek nevezték a magyarok. Miért?… Krisztus vízzel való megkeresztelkedésének emlékezetére…”

Az egyház már az el?z? nap délutánján megáldotta a vizet, amelyet kádakban, dézsákban a templomfolyosókra, udvarokra helyeztek el, hogy a hívek tetszésük szerint vehessenek bel?le, és otthonukat ezzel felszenteljék. Az 1499. évi boroszlói szertartáskönyv szerint a szentelt víz használ a dögvész, a méreg ellen, s?t a béka és a mérges férgek ellen is, és ha igazi pap szenteli, egész évben nem romlik meg. A vízszenteléssel együtt történt a kréta szentelése is, amivel a pap a házak bejáratára felírta a három szent király kezd?bet?jét (G+M+B), oltalomként.

A házak megszentelése általában igen látványosan zajlott le. El?ször a 16. századból van rá adatunk. A plébános ezen a napon kezdte meg hívei látogatását, beszentelte a házat, számba vette a házbelieket. A papok, kántorok fáradságukért általában hálapénzt, ajándékot, de Göcsejben például sonkát, szalonnát, tojást, gabonafélét, babot kaptak. Amikor a pap elment, a gazda vagy a gazdasszony a helyére ült, majd kiseperték a pitvart, hogy a lány még abban az esztend?ben férjhez menjen, a legény pedig megházasodjék.
A pap kíséretében angyaloknak és “háromkirályoknak” öltözött fiatalok jártak házról házra, és egy Jézus születését ábrázoló kép el?tt többnyire verssel, énekkel köszöntötték az “Új királyt”. Így alakult ki a háromkirályjárás szokása. A kolozsvári jezsuiták a 18. század eleji feljegyzésében maradt meg ennek egyik legrégibb szövege.

De kik is voltak a háromkirályok? Nevüket az evangélium nem nevezi meg, s?t azt sem jegyzi fel, hogy pontosan hányan és honnan jöttek, csak azt mondja el, hogy mágusok, napkeleti bölcsek voltak. Az ?si néphagyomány már úgy tartotta, hogy számuk három. Beda Venerabilis, a 8. századi jeles író és tudós említette el?ször a nevüket: Caspar, Melchior, Balthasar, azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A szír forrásokban az egyiket Gudophorhemnek nevezik, és néhány kutató e nevet azonosította Goudophare pártus királlyal, akit kés?bb Szent Tamás apostol keresztelt meg. Így alakult ki a háromkirályok elnevezés.
A háromkirályjárásról, avagy a napkeleti bölcseket megszemélyesít? alakoskodók köszönt? felvonulásáról, illetve játékáról, már a 16. század óta szólnak történeti adatok. A 17-18. századi szövegekben a pásztorjáték, a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek. A betlehemesek jellegzetes viselete a díszes papírsüveg, kellékük többnyire a csillag. Egyetlen állandó szövegmotívumuk: a csillagének:

“Háromkirályok napját,
Országunknak egy istápját,
Dicsérjük énekkel,
Vigadozó versekkel,
Szép jel és szép csillag
Szép napunk támad.”

Gáspár, Menyhért, Boldizsár párbeszédein vagy jövetelüket el?adó versein kívül a karácsonyi énekekb?l átszármaztak a “Csordapásztorok …”, a “Mennyb?l az angyal …”, és a “Kicsoda az, ki oly nagyon kiált felettünk”.

Karácsony 2017

 

Istennek fia , aki született… Karácsony szent este..

Mennyb?l az angyal lejött hozzátok,
pásztorok, pásztorok!
Hogy Betlehembe sietve menvén
lássátok, lássátok.

Istennek fia , aki született
jászolban, jászolban,
Õ leszen néktek üdvözítõtök
valóban, valóban.

Mellette vagyon az édesanyja,
Mária, Mária.
Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik szent fia,
szent fia.

El is menének köszöntésre
azonnal, azonnal,
Szép ajándékot vivén szívükben
magukkal, magukkal.

A kis Jézuskát egyenl?képpen imádják, imádják,
A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják, mind áldják.

Aranyosi Ervin:

Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe!

 

Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe,
csak a jó szándékot engedd be a szívbe,
mert amíg kedvesség, szeretet vezérel,
hidd el, szomorúság, bánat úgysem ér el. Ezt a szeretetet tedd be egy csomagba,
s boldog lesz, ki ilyen ajándékot kap ma!
Arcodra tégy mosolyt, fényl?t és kedveset,
örömet okozni, meglásd, így is lehet! Gyújts reményt szívekbe, néhány kedves szóval,
s meglátod nyomában kevesebb a sóhaj!
Nyújts segít? kezet, éhesnek kenyeret,
karácsony ünnepe legyen a szeretet. Bár múlik az ünnep, a szeretet maradjon,
együtt érz? szíved, azután is adjon!

Karácsonyra nem kérek mást, csak újabb 365 napot.

 

Mialatt, mit elrontottam, apránként kijavíthatok.
Esélyt kérek, ezret, százat, hogy egyre jobb legyek,
S ha bántottalak id?k során, gyógyírt hozhassak Neked.

Legyen id?m gyógyítani fájó lelki sebeket, s
Legyen id?m újra fogni elengedett kezeket.
Legyen id?m nevetésre, meghitt pillanatokra,
Legyen id?m mindarra, mi mosolyt csal az arcokra.

Mikulás 2017

Szent Miklós napja!

Szent Miklós a keleti egyház, máig a legtiszteltebb szentje. Krisztus után született 245-ben, Patara városában egy gazdag család gyerekeként. Már kisgyerek korában árva maradt, szüleit egy járvány vitte el. Szüleit?l örökölt vagyonával, nagybátyjához – aki érsek volt – Patara város kolostorába költözött. Már kisgyerek korában megszerette az ottani életet és végül a papi hivatást választotta. Életét mindvégig az emberiségnek és a gyerekeknek szánta.

270-ben Jeruzsálemben a tengerészek véd?szentjévé választották. Zarándokútjáról hazatérve betért Anatólia f?városába, Myra városába, ahol a helyiek püspökké avatták.
Püspöki évei alatt mindvégig a gyerekek és a szegények megsegítésére szentelte életét. Vagyonát a gyerekek és szegények megsegítésére költötte, miközben tanított és a szeretetet hirdette. Egy éhínség idején a teljes egyház vagyonát szétosztotta a szegények között, halála után egy darabig ki is tiltották az Egyházból.

A kolostor közelében, ahol lakott, élt egy szegény parasztember, akinek volt három lánya. Egy séta közben akaratlanul meghallotta a három lány vitáját. A lányok azon vitatkoztak, hogy másnap melyikük áldozza fel magát rabszolgának, ahhoz, hogy megszabaduljanak a szegénységb?l és egyik?jük férjhez mehessen.

Miklós püspök meghallva ezt a tanakodást visszasietett a kolostorba és egy marék arannyal visszatérve bedobta azt az ablakon, majd elsietett. A lányok azt hitték csoda történt, egy évvel kés?bb a csoda ismét megtörtént. A másik lánynak is adott egy marék aranyat. A lányok lépteket hallottak az ablak alatt, ezért kisiettek, ekkor látták meg, hogy egy piros köpenyes ember rohan el az ablak el?l. Harmadik évben az ablak zárva marad, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök felmászott a tet?re és a nyitott kéményen át bedobta az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kandalló szer? t?zhelyre. A keszken?be rakott arany épp belehullott a harisnyába.

Ezután terjedt el a hír, hogy a Mikulás minden évben megajándékozza a szegényeket. Egy id? után kitudódott, hogy ki is valójában a Mikulás, ugyanis az aranyak között amit a legkisebb lány kapott volt egy olyan darab, amit a helyi aranykeresked? adott régebb Miklós püspöknek. De ez alkalommal az is kiderült, hogy Miklós püspök minden évben december 5-én, névnapjának el?estéjén rendszeresen megajándékozza a gyerekeket.

A keresztényüldözések idején elfogták, de kivégezni nem merték. A legenda szerint halálakor a lelkét angyalok vitték a végs? nyughelyére, ahol egy forrás eredt. Innen hirdeti azóta is a Mikulás a szeretetet a gyerekeknek.

Ez a legenda szolgáltathatta alapját azoknak a szép szokásoknak kialakulásához, hogy Szent Miklós napján a szül?k, nagyszül?k, de a további családtagok is, kedes kis ajándékokkal kedveskedjenek a gyermekeknek, valamint egymásnak is.
Szent Mikós ünnepnapjának értelmezése és a gyakorlata az id?k folyamán egyre inkább megváltozott. Így lassan-lassan Mikulás- nappá alakult és egyre inkább a lapföldi Mikulás-hagyománnyal hozták ezt kapcsolatba.

Természetesen, ez önmagában még nem lenne elítélend?, ám ezen a napon illend?, hogy megemlékezzünk Szent Miklós püspökünkr?l is. Az ? életéhez kapcsolódó további érdekes és tanulságos legendák viszont jó példákat, helyes irányt mutatnak mindennapjaink cselekedeteihez is.

Zelk Zoltán: Mikulás

Égi úton fúj szél,hulldogál a hó.

Nem bánja azt, útra kél Mikulás apó.

Vállán meleg köpönyeg, Fújhat már a szél,

Nem fagy meg a jó öreg, míg a földre ér.

Lent a földön dalba fog száz és száz harang,

Jó hogy itt vagy Mikulás, gilingi-galang.

Ablakba tett kiscip?k, várják már jöttödet,

Hoztál cukrot, mogyorót, jóságos Öreg?!

-Hoztam bizony, hoztam én, hisz itt az id?.

Nem marad ma üresen egyetlen cip?.

Hajnalodik. Csillagok szaladnak elé.

Amint ballag Mikulás már hazafelé.