Apák napja 2020 június 21

Apák napja

Az apák napja egy világi ünnepnap, Magyarországon június harmadik vasárnapján ünneplik. Az apák szerepének fontosságát számos pszichológiai tanulmány is igazolja. Az apák napját a 20. század elején kezdték el megtartani az anyák napja párjaként. Az apaságot és a szülői szerepet ünneplik ilyenkor. Ilyenkor emlékeznek az apákra, nagyapákra és a többi férfi elődre. Az apák napját világszerte számos különböző időpontban ünneplik. Ezen a napon általában ajándékot adnak az apáknak, és ilyenkor a család általában együtt van.

Apák napi köszöntő

“Éljen a vasárnap,
Ma köszöntjük az Apákat,

Legyen a mai nap vidám,

Szeretlek Téged Apukám!”

apák napi idézet

“Apa, ma csak Te nézheted a TV-t,

Ma nem kell hallgatnod Halász Judit CD-t,

Nem kell nyakban vinned, s lefekszem majd csendben,

Legyen ma szép napot, én ezt adom, rendben?”

“Nem hoztam virágot, nem hoztam csokit,

Viszont ma bármeddig nézheted a focit!

Boldog Apák Napját!”

Idősek világnapja–október 1.

Idősek világnapja – figyeljünk a szépkorúakra!

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Ez a megemlékezés is indok arra, hogy figyeljünk az idősek problémáira, segítsük őket a mindennapokban, technikailag is rohamosan fejlődő világunkban fogyasztóvédelmi ismeretekkel segítsük őket.

„Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal,
hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.”
Sütő András

Az idősek világnapja programsorozat megalapításával az ENSZ célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a méltóságteljes időskorra. Földünkön jelenleg körülbelül 600 millió idős él, és a következő két évtizedben várhatóan megduplázódik a számuk.

Többségük, több mint 60 százalékuk nő, tehát sajnos nagyon sokan kénytelenek pár nélkül élni a mindennapjaikat. Sokan közülük ráadásul teljesen egyedül élnek, hiszen napjainkban egyre kevésbé jellemzőek a többgenerációs családok, ahol a nagyszülők, a gyerekek és az unokák is együtt élnek.

  

A mindennapi tennivalók mellett sajnos hajlamosak vagyunk arra, hogy elfeledkezzünk róla, törődéssel tartozunk az idősek felé, pedig a figyelem kijárna minden nap, és nem is csak családi szinten. Az idős embereket tisztelnünk kell! Ez magában foglalja elfogadásukat, támogatásukat, szeretetüket és annak érzését, hogy értékeljük őket.

Igyekezzünk odafigyelni idős társainkra, törekedjünk megóvni őket.

Anyák napja

Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg.

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során kés?bb is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték. Angliában az 1600-as években az ünnep keresztény vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követ? negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás el?tt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét.

Az ünnepet „felkarolták” a virágkeresked?k, üdvözl?lap-gyártók, cukorka- és ajándék-keresked?k, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszer?vé vált a kontinensen is.

Dsida Jen?: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ? véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyb?l reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyb?l jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg ?ket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

Hamvazószerda

HAMVAZÓSZERDA a nagyböjt els? napja. Id?pontja Húsvét el?tt hat-héttel van.

Ezen a napon kezd?dik a Húsvét el?tti 40 napos böjt, a Szent Negyvennap (a Nagyböjt). Mivel a régi böjti gyakorlat a Nagyböjt idején teljes hústilalmat írt el? a híveknek, ezért a Hamvazószerda el?tti keddet a népnyelv Húshagyókedd-nek, a Feltámadás ünnepét pedig Húsvét-nak (= húsnak ismételt vétele) nevezte el. Ma a szigorú böjt csak Hamvazószerdán és Nagypénteken kötelez?.

Ezen a napon és a rákövetkez? vasárnapon a hívek homlokát az el?z? év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg (vagy kis kereszt alakú hamujellel jelölik meg). A hamvazó pap közben figyelmeztet: ?Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!?. A hamu az elmúlás természetes jelképe

A nagyböjt a b?nbocsánat szentségéhez járulás ideje. Régen ekkor kezd?dött a hittanulók felkészítése a keresztségre és a hívek általános b?nbánati ideje.

Karnevál herceg farsangi diadalmenete hamvazószerdára virradóan halottasmenetté változik. Európában általános szokás (volt), hogy a farsangot jelképez? alakot: óriás papírmasé bábut, medvemaszkát, vessz?b?l, szalmából, rongyból formált torz képmást megjátszott jajveszékelés közben kivégzik, többnyire hatalmas máglyán elégetik, maradványait pedig eltemetik.

A szokásnak farsangtemetés, téltemetés, télkihordás a neve.

Nem lehetetlen, hogy a régi id?kben a jelképes bábu helyett eleven embert égettek meg, aki a telet személyesítette meg. Julius Caesar a gall háborúról írt kommentárjaiban beszámol arról, hogy a kelták emberek tömegét áldozták fel ünnepeiken (így a februári Imbolc alkalmával is). Egy vessz?b?l font óriás alakba zárták ?ket, amit aztán felgyújtottak. Többen állítják, hogy a rítusba be nem avatott Caesart elragadta a fantáziája, s hogy a t?zre vetett áldozatok tisztulást keres?k voltak, akik egy földalatti járaton távoztak, miel?tt a „tisztító t?z” az életüket fenyegette volna. A t?zr?l, füstr?l valóban azt tartották régen, hogy a b?nt?l, betegségt?l megtisztítja az embert. A középkori Nyugat-Európában a fentebb leírt módhoz hasonlóan „fert?tlenítették” a tél utóján a falvak, városok határában lév? lepratelepek lakóit. Annyi bizonyos, hogy a máglyahalált halt farsangherceg a kelták elégetett vessz?óriásának egyenes ágú leszármazottja, s hogy a karneváli rítusban mind a halál (a telet jelképez? bábué), mind a megtisztulás mozzanata (a „gyászolóké”) jelen van.

Bálint nap – Valentin nap

 

Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával él?k véd?szentje. Magyarországon e szentnek nem alakult ki jelent?s egyházi kultusza. Az angolszász országokban Valentine (Bálint) napján (február 14-én) tartott Valentine’s Day (magyarul: Bálint-nap) ünnepe a 20. század végét?l világszerte elterjedt világi “szerelmes-ünnepként”. Az angolszász szokás Magyarországon az angol elnevezés magyarosított formájú átvételével, mint Valentin-nap vált ismertté és népszer?vé az 1990-es évekt?l kezd?d?en. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket, vagy szerelmes üzenettel kedveskednek neki. A Valentin-nap vallási eredete világszerte, így Magyarországon is elhomályosult.

Valentin nap – Bálint nap története

 

Szent Bálint napján (február 14-én) tartják f?leg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és népszer?vé az 1990-es évekt?l kezd?d?en. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

A history.com szerint Bálint alakja egy szimpatikus, h?sies és legf?képpen: romantikus figurát sejtet. Ezért lehetett Valentin a középkori Angliában és Franciaországban rendkívül népszer? szent. Angliából a kultusz aztán átterjedt Amerikába.

 

Valentin napi- Bálint napi szokások

 

A szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok véd?szentjévé vált Angliában és Franciaországban. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerez? eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi v?legénynek a megérkezése az égi esküv?re.

Valentin napja a szerelmesek napja. Ilyenkor a párok megajándékozzák egymást, együtt töltik a napot, ünneplik szerelmüket. Érdekes szokások, hagyományok f?z?dnek ehhez az ünnephez.

A hazánkban is széles körben elterjedt ünnepet mindenki másképp ünnepli, de talán a legfontosabb mindenkinél az együtt töltött id?, amire a rohanó hétköznapokban egyéként egyre kevesebb lehet?ség van.

 

Augusztus 20. nemzeti ünnep – Szent István napja

              Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe

 

hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István királyemlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik, Magyarország f?véd?szentjének tiszteletére tartott f?ünnepe.

1083-ban Szent László király augusztus 20-án, Nagyboldogasszony ünnepe utáni els? vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában (Imre herceggel, és Gellért püspökkel együtt), ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.

A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltér?en értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a kés?bb hozzákapcsolódó Sz?z Mária-tisztelet egyházi jelleg?vé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé min?sítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképez? els? király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek el?térbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgy?lés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-t?l a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltásután, 1991-ben az Országgy?lés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

 

A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezd?dik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen els?sorban a hív?k tisztelegnek Magyarország f?véd?szentje el?tt. Az ünnepnapot az esti t?zijáték zárja.

Az augusztus 20-i ünneplést nem csak az aktuális hatalom tiltotta meg bizonyos történelmi id?szakokban, hanem más ellenz?i is voltak. Más felekezetek, illetve a nem hív?k szerint egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére és a Szent István-nap nem tudott valódi ünnepé válni, mert az egyházi és világi elemek összemosódása miatt az esemény összetartás helyett szétválasztja az embereket.

 

Szent László éve

GOMBOS – 2017. március 5.

Gomboson, a falu templomában megnyitották a Szent László-emlékévet.

Szent Lászlóra emlékeztek Gomboson

Gombos, Szent László templomSzent László magyar király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából ünnepi szentmisét celebrált Német László nagybecskereki megyéspüspök Gomboson, a helyi Szent László király plébániatemplomban. Szent Lászlónak történelemformáló tehetsége volt, egész élete mögött egyéniség és állandó változás húzódott meg, azt példázva, hogyan válik egy kiváló és tehetséges ember tetteinek eredménye történelemmé – mondta az emlékév kapcsán Hajnal Jen?, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az eseményen számos közéleti és politikai személy is jelen volt, egyebek mellett Pásztor István, a Tartományi Képvisel?ház elnöke is. A magyarországi Nemzetpolitikáért Felel?s Államtitkárság a múlt év végén jelentette be, hogy Árpádházi Szent László el?tt tisztelegve, emlékévet hirdet 2017-re, azzal a céllal, hogy széles körben megismertesse az uralkodó életét és m?vét. Gomboson ennek kapcsán számos programot szerveznek az idei évben, a településen található ugyanis a szabadkai egyházmegye egyetlen Szent Lászlóról elnevezett temploma. (Nyugat-Bácska Portál)

Gyertyaszentelő Boldogasszony

február 2.

Gyertyaszentel? Boldogasszony ünnepe Mária tisztulásának napja – görögül hypapanté, vagyis találkozás. Arra emlékezünk, amikor Sz?z Mária, negyven nappal Jézus születését követ?en, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A mózesi törvény szerint el?írt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása.

Negyven nappal Jézus születése után, a mózesi törvény szerint el?írt áldozat fölajánlásakor a jeruzsálemi templomban jelen volt az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása.

A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcs?t?l a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; amikor a fiatal anya el?ször ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe. A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték.

E naphoz id?járás- és termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak. Közismert hiedelem szerint, ha gyertyaszentel?kor jó id? van, a medve a napsütésben meglátja az árnyékát, és megijedvén visszabújik barlangjába, elnyúlik a tél; de ha nem, korai tavaszra számíthatunk. Claude Gaignebet feltevése szerint ez a babona a naptárrendszer félreértéséb?l született – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban: a francia tudós szerint a medvének éjjel kellene megnéznie az árnyékát, kiderítend?, telihold van-e, vagy sem. Az id?jóslásnak, legalábbis naptári vonatkozásban, csak így van értelme. Ha ugyanis gyertyaszentel?kor telihold van, messze esik a húsvét; ha azonban, újhold lévén, az orráig sem lát a mackó, hamarost itt van, a csillagászati tavasz beköszöntekor. ?seink a medvében a legf?bb a vegetációs ciklus, illetve a holdváltozások urát tisztelték; téli álmából való február eleji ébredése, valamint azt, hogy ekkor hozza világra bocsait, a természet föltámadásának, a tavasz eljövetelének jelképévé vált. A medvekultusz európai nyomai a jégkorszak elejéig követhet?k a múltban – tudhatjuk meg a Jelkép-kalendáriumból.

 

2017.január 25. PÁLFORDULÁS

  1. 01. 25.

PÁLFORDULÁS NAPJA

A keresztény egyház Pál apostol megtérése napját ünnepli január 25-én, a magyar gazdák régen inkább azt akarták megtudni, hogy milyen termésre számíthatnak.  


Pál fordulása, amikor is a keresztényeket üldöz? Saulból Paul lett, az Újszövetség történetei között is szerepel a középkori kódexekben. A magyar hagyomány azonban nem erre, hanem egy ?si ünnepre emlékezhet mind a mai napig, amely alkalmas a következ? hetek vagy hónapok id?járását el?re jelezni. Nagyon valószín?, hogy a keresztény egyház ezt, mint a többi ünnepet kereszténnyé tette és az álláspontját megváltoztató Pált ünnepeltette híveivel.

             ?si ünnepünk

            Ha Pál fordul köddel, emberhalál, döggel!            

(tavasszal sokan megbetegednek, meghalnak,

Pálforduló – tél közepe, megyünk ki a télb?l, Saulból Pál lett)

A mai nap id?járásából a magyar gazdák az idei évi termésre és a gazdasági élet kilátásaira következtetnek, a népi tapasztalat szerint ugyanis ez a nap volt a legalkalmasabb a tavaszba forduló tél jelenségeinek megfigyeléseire. Ez a szokás már a középkor évszázadaiban is ismert volt, az els? korai feljegyzések a korai misekönyvekben is megtalálhatók. Általános vélekedés a Kárpát-medencei magyarok számára, hogyha Pál napján szép id? van, akkor jó termésre lehet számítani, ha köd száll le, akkor az a jószág pusztulását hozza és a termés is silány lesz. Ha es? vagy hó esik aznap, akkor nem lesz mit betakarítani. A szelekb?l pedig háború eljövetelére következtettek a régi öregek. Egy szentesi rigmus a következ?képen szól: „hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.” A csanádapácaiak úgy vélték, hogyha ma derült az id?, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztend?b?l már eltelt, vagyis hamarosan beköszönt a tavasz. Volt olyan hely, ahol a széljárásból próbáltak következtetni arra, hogy mennyi hideg nap van még hátra. Ott a molnárok úgy tudták, hogyha a szél Pál napján alulról fúj, akkor még hosszú tél van hátra.

 

Vince napja, amikor sok bort kell inni

Január 22. igazán jeles nap, mert a néphagyományok szerint Vince napján sok bort kell inni, hogy b?séges legyen a termés. A gazdák a sz?lészek véd?szentjének napjából jósolták meg, hogy milyen lesz az id?járás a közelg? tavasz során, és az év további részében: szép, napos id? esetén jó, ellenkez? esetben rossz bor- és kukoricatermés várható.

Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma szerint Vince hispániai vértanú volt, akit 304-ben gyötörtek halálra válogatott kínzásokkal. A Legenda Aureában fennmaradt történetb?l kiderül, hogy Szent Valér püspök diákonusa volt, aki az imádságnak és a szemlél?désnek szentelte életét. Mivel ékesebben szólt a püspöknél, Szent Valér rábízta az ige hirdetését. Dacianus helytartó parancsára Valenciába vitték, ahol börtönbe vetették ?ket, mert a „császárok törvényei ellen cselekedtek”. Ám a börtönben hiába kínozták és éheztették ?ket, nem törtek meg, és nem tagadták meg hitüket.

 

A sz?l?sgazdák a Vince-nap id?járásából és a metszett “vincevessz?k” állapotából jósolták a szüret gazdagságát. Ezt egyes vidékeken úgy tették, hogy a vessz?ket üvegbe állították, és várták, hogy kihajtson. Ha sok rügy hajt ki, akkor b?ségesen lesz bor, ha nem, akkor szomjazás várható. Másutt a várható kukoricatermés hosszára az ereszen lógó jégcsapok hosszából következtettek.

Ugyanakkor abban is hittek, ha Vince neve napján olvad, jó lesz a sz?l?termés, de olyan hiedelemmel is találkozhatunk, ha január 22-én esik az es?, sok bor lesz. A hagyományt több versike, rigmus is ?rzi, melyek közül talán ez a legismertebb: „Fényes Vince, tele pince./ Ködös Vince, üres pince./ Ha fénylik Vince, megtelik a pince./ Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.” A legelterjedtebb vélekedés szerint sok bort kell innunk Vince-napkor, ha azt akarjuk, hogy jó sz?l?termés legyen.