class=”aligncenter” title=”” src=”http://static8.depositphotos.com/1037238/818/v/450/depositphotos_8181034-stock-illustration-new-year-celebration-party.jpg” alt=”” width=”450″ height=”300″ />
A Szilveszter története
Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévt?l, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetõjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt id?, mikor december 24-én ünnepelték, de el?fordult, hogy el?recsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.
A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztend?ben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát hagyj ételt a h?t?ben, meg a kamrában. (Ahányan megrohamozták a nagyáruházakat az idén is, ebben remélhet?leg nem lesz hiba!)
Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken – ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is – szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, b?vebben adagolt a töltelék a rétesben, annál b?vebben méri a boldogságot az ég az új esztend?ben.
Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint “elszáll a tehén haszna”, ám ha nincs tehetnünk, akkor is “elszáll a hasznunk”. (Ezen a napon nem jó sem kölcsönadni, sem kölcsönvenni semmit.)
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot f?ztek a lencsef?zelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megn?sült a következ? esztend?ben.
